Közvélemény-kutatók: fontos a kérdés és a sorrend

A közvélemény-kutató cégek eltérő módszertana ellenére a pártok támogatottságában mért trendek kisebb eltérésekkel ugyan, de megegyeznek – vélik a szakemberek.

NT
2013. 03. 27. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet és a Tárki képviselőinek részvételével megtartott rendezvényen ismertették adatfelvételi módszereiket, és egyebek mellett arról vitáztak, melyik adhat hitelesebb és pontosabb eredményt: a személyes vagy a telefonos megkeresés, illetve a nyitott vagy a zárt kérdezés. Az utóbbiak közötti különbség lényege, hogy a nyitott esetében a megkérdezett például megkötöttség nélkül említhet pártot, míg a zártnál egy listáról választhatja ki a számára szimpatikus pártot a „kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?” kérdésre.

Többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatfelvételnél már a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a megkérdezettet, ezért a közvélemény-kutatók – különböző szakmai indokok alapján – a más témákat is tartalmazó kérdőív közepén, illetve végén helyezik el a pártokra vonatkozó kérdéseiket.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója arról beszélt, hogy kutatásaikat maguk finanszírozzák, nincsenek megrendelőik, tevékenységüket gyakorlatilag „hobbiként” végzik. Elmondta, 1991 óta végeznek havonta pártpreferencia-méréseket 1500 ember megkérdezésével, személyes interjúban, laptoppal (illetve korábban papíron, kérdőívvel). Jelezte, minden felmérésüknél negyedikként kérdeznek rá a pártpreferenciára.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy 1989-ben alakult meg a cég, és már akkor ősszel elvégezték az első pártpreferencia-mérésüket. Elmondta, a mintavételnél az úgynevezett „véletlen séta” módszert választották. Ekkor egy számítógépes programmal választják ki az úgynevezett kiinduló pontokat – például egy utcasarkot, egy templomot vagy éppen egy kocsmát –, ahonnan megkezdik egy adott rend szerint a „sétát”. Közölte, az adatfelvételnél csak a „bemelegítő” kérdések után kérdeznek rá a pártpreferenciára, mert az emberek idegenkednek a politikától.

Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy vezetékes és mobiltelefonon végzik kutatásaikat, 1000 felnőtt megkérdezésével, nyitott kérdésekkel. Közölte, szerinte azért jobb a telefonos megkeresés, mert csak 10-15 percig tart, és nem befolyásolja a válaszadót a kérdező megjelenése, illetve jelenléte „nem késztet azonosulásra”.

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy kutatásaikat havonta, ezer ember megkérdezésével végzik, a véletlen séta módszerével, és felméréseiket nem finanszírozza senki.

A kutatók közül többen arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban enyhe közérzetjavulás, kedvező közhangulat-változás következett be, és a kormány munkájának a megítélése is javult. Hann ugyanakkor jelezte: még mindig többségben vannak azok, akik negatívan látják mindkettőt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.