Közvélemény-kutatók: fontos a kérdés és a sorrend

A közvélemény-kutató cégek eltérő módszertana ellenére a pártok támogatottságában mért trendek kisebb eltérésekkel ugyan, de megegyeznek – vélik a szakemberek.

NT
2013. 03. 27. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet és a Tárki képviselőinek részvételével megtartott rendezvényen ismertették adatfelvételi módszereiket, és egyebek mellett arról vitáztak, melyik adhat hitelesebb és pontosabb eredményt: a személyes vagy a telefonos megkeresés, illetve a nyitott vagy a zárt kérdezés. Az utóbbiak közötti különbség lényege, hogy a nyitott esetében a megkérdezett például megkötöttség nélkül említhet pártot, míg a zártnál egy listáról választhatja ki a számára szimpatikus pártot a „kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?” kérdésre.

Többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatfelvételnél már a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a megkérdezettet, ezért a közvélemény-kutatók – különböző szakmai indokok alapján – a más témákat is tartalmazó kérdőív közepén, illetve végén helyezik el a pártokra vonatkozó kérdéseiket.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója arról beszélt, hogy kutatásaikat maguk finanszírozzák, nincsenek megrendelőik, tevékenységüket gyakorlatilag „hobbiként” végzik. Elmondta, 1991 óta végeznek havonta pártpreferencia-méréseket 1500 ember megkérdezésével, személyes interjúban, laptoppal (illetve korábban papíron, kérdőívvel). Jelezte, minden felmérésüknél negyedikként kérdeznek rá a pártpreferenciára.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy 1989-ben alakult meg a cég, és már akkor ősszel elvégezték az első pártpreferencia-mérésüket. Elmondta, a mintavételnél az úgynevezett „véletlen séta” módszert választották. Ekkor egy számítógépes programmal választják ki az úgynevezett kiinduló pontokat – például egy utcasarkot, egy templomot vagy éppen egy kocsmát –, ahonnan megkezdik egy adott rend szerint a „sétát”. Közölte, az adatfelvételnél csak a „bemelegítő” kérdések után kérdeznek rá a pártpreferenciára, mert az emberek idegenkednek a politikától.

Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy vezetékes és mobiltelefonon végzik kutatásaikat, 1000 felnőtt megkérdezésével, nyitott kérdésekkel. Közölte, szerinte azért jobb a telefonos megkeresés, mert csak 10-15 percig tart, és nem befolyásolja a válaszadót a kérdező megjelenése, illetve jelenléte „nem késztet azonosulásra”.

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy kutatásaikat havonta, ezer ember megkérdezésével végzik, a véletlen séta módszerével, és felméréseiket nem finanszírozza senki.

A kutatók közül többen arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban enyhe közérzetjavulás, kedvező közhangulat-változás következett be, és a kormány munkájának a megítélése is javult. Hann ugyanakkor jelezte: még mindig többségben vannak azok, akik negatívan látják mindkettőt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.