– Ez egy olyan hely, ahol nem politikai koncepciókról, hanem a tényekről lehet beszélni – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumán kedden. A hitelezés kapcsán a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Magyarországon korábban egy hitelbuborék alakult ki, amiről sokáig azt gondoltuk, hogy egy erény. Ezzel szemben a válság beköszöntével a külföldi intézetek jelentős forrásokat vontak ki az országból – hívta föl a figyelmet a politikus. – Nem egészséges dolog, hogy a magyar bankrendszernek ekkora része külföldi tulajdonban van, ezért a kormány azt szeretné, hogy a bankok 50 százaléka legalább magyar tulajdonban legyen – tette hozzá.
A hitelezés tekintetében még egy dologról kell beszélni: a bankárok azt állítják, hogy van hitel hazánkban, ám projekt nincs, a vállalkozók pedig pont az ellenkezőjét állítják – magyarázta a kormányfő. Ezt a vitát azonban nem lehet elméleti síkon eldönteni – vélte Orbán. Kitért arra, hogy 8-10 százalékos kamatnál olcsóbban a magyar vállalkozó nem tud hitelhez jutni. Nincs olyan vállalkozás hazánkban, mely ezt könnyen tudná törleszteni, vagyis kulcskérés, hogy a kamatszint alacsonyabb legyen – tette hozzá a miniszterelnök.
– Jóval a 8-10 százalékos kamatszint alatt kell lehetővé tenni a hitelfelvételt, és úgy majd kiderül, hogy vannak-e projektek, melyeket működőképessé lehet tenni. Minél hamarabb szükség van egy ilyen hitelrendszerre, és akkor majd kiderül, a hitelekkel vagy a projektekkel van-e gond – vélekedett Orbán.
A német és magyar gazdasági helyzetet összevetve a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságból való kilábalás nagyban múlik azon, mikor kezdtek felkészülni a válságra. Németországban négy éve fogadták el azt a programot, mely annyira átalakította és rugalmassá tette a német gazdaságot, hogy mikor elérte a németek a válság, addigra ők már túl voltak a szükséges változtatásokon – magyarázta a kormányfő. Ezzel szemben nálunk még 2008-ban is azt mondta az akkori kormány, hogy nem kell megijedni, nincs olyan válság, amire készülni kellene.
Orbán felhívta a figyelmet a válságkezelés kulturális különbségeire is. Mint mondta: Németországban a háztartások, kisvállalkozások a kormány figyelmeztetésére áttervezték költségeiket (bevételeiket és kiadásaikat), míg más országok – köztük Magyarország is – folyamatosan azon dolgoztak, hogy kis törvénysértésekkel, ügyeskedésekkel megpróbálták megvédeni a korábban elért szintet. A német tehát egy sokkal rendezettebb rendszer, míg a másik egy „latinos” megközelítés.
Az ötezer fő alatti települések problémái kapcsán a miniszterelnök elmondta: az, hogy az elmúlt uniós költségvetési időszakban kevés uniós forráshoz jutottak ezek a települések, annak köszönhető, hogy rendkívüli mértékben eladósodtak. Így sokan nem voltak abban a helyzetben, hogy uniós programokban részt vegyenek. A kormány éppen ezért vette előre az adósságátvállalásnál az ötezer fő alatti településeket, hogy megszabadítsa őket az adósságaiktól. Így a következő költségvetési időszakban már ismét hitelképesek lehetnek az önkormányzatok, vagyis több esélyük lesz arra, hogy az EU-s források a kistelepülésekre is eljussanak.
A megye szintű területfejlesztésről elmondta: a megyéket a kormány megszabadította intézményfenntartó kötelezettségeiktől. A cél ugyanis az, hogy a megyék dolgozzák ki helyi szinten a területfejlesztési koncepciót, ez legyen a feladatuk. Orbán közölte: Cséfalvay Zoltán államtitkár már kidolgozta, hogy a megyei közgyűlések hogyan tudnak részt venni az uniós forrásokkal kapcsolatos döntéshozatalban. A kormány pedig természetesen számít az MKIK közreműködésére ezen a területen – reagált Orbán Parragh László felvetésére.
– Mint önök is tudják, a rezsicsökkentésért küzd az általam vezetett kormány – mondta a miniszterelnök. – Matolcsy György korábban készített egy tanulmányt, amelyben leírta, hogy a következő 10 évben az egyik legfontosabb kérdés az lesz az Európai Unióban, milyen áron kapja meg a versenyszektor az áramot. Amint a rezsicsökkentési harcot lezártuk, azután meg kell majd néznünk, hogy mi a jobb az országnak: az, hogy versenyképes legyen az energiaszektor, vagy pedig hogy reális áron kapjanak a vállalkozások áramot – tette hozzá Orbán.
– A devizahitelek kérdése egyben a szuverenitás kérdése is – mondta a miniszterelnök. – Hiába van saját valutánk, ha ezt nem tudjuk kihasználni – tette hozzá. Nem szabad megengedni, hogy a családok egyetlen értékét, a lakásukat elvigyék a fejük felől. Orbán egyik kérése Varga Mihály irányába az volt, hogy ki kell találni egy olyan pénzügyi programot, amely által a kis- és középvállalkozások devizahiteleit át lehessen alakítani forinthitelre.
Sok vita van a felnőttképzés körül. „Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora üzlet a felnőtt- és szakképzés” – mondta a miniszterelnök. Nagy harcok menne a szakképzés megközelítése körül, ugyanis van a bölcsész típusú és a mérnök típusú megközelítés. A kamara nagy segítségére volt a miniszterelnöknek abban, hogy mindenkinek el lehessen magyarázni, miszerint csak munka után lehet fizetést adni.
A felsőoktatás kérdése kapcsán a kormányfő elmondta, egy dolog mindenki számára világos, annak nincs értelme, hogy a fiatalok, miután kikerülnek az egyetemről, olyan munkakörben helyezkednek el, amihez nem kell felsőfokú végezettség, vagy nem a szakmájukban kezdenek el dolgozni. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatásban is folyamatos forrásharcok zajlanak. „De összességében ebben az évben 50 milliárddal többet fogunk költeni a felsőoktatásra, mint korábban. Ugyanakkor ezt nem működésre adjuk az intézményeknek, hanem például kiváltjuk az egyetemeket az adósságukból” – emlékeztetett a miniszterelnök.
Az adórendszer jövőjéről szólva Orbán kijelentette, a munkát a lehető legkevésbé kell büntetni, vagyis a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, a munkát jutalmazni kell, nem büntetni. Ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét adócsökkentésre kell fordítani – fűzte hozzá a kormányfő. A fogyasztási adókat eközben magas szinten tartjuk, ezt a rendszert kell erősíteni, fenntartani, hisz ez szociálisan is igazságos – vélekedett Orbán. Hozzátette: hiányzik még egy 35 százalékos áfakulcs, mely a luxustermékeket sújtaná, de ezt egyelőre nem lehet bevezetni.
Orbán Parragh szavaira reagálva elismerte, hogy a bürokrácia leépítése lassabban halad, mint azt szeretnék. Bár számos lépést tettek azért, hogy az állami szektorból a magánszektorba tereljenek át munkavállalókat, még mindig sok felesleges eljárás és bürokrata van. Készen állnak, hogy ezen a területen is együttműködjenek az MKIK-val. Orbán utalt arra is, hogy Cséfalvay ezen a kérdésen is folyamatosan dolgozik, és már több javaslatcsomagot kidolgozott.
Orbán beszédében kiemelte azt is: a válság ellenére a magyar egészségügyben a valaha volt legnagyobb fejlesztések zajlanak, hasonló tapasztalható a kultúra (Erkel Színház, Zeneakadémia felújítása) és a sport területén. A kormányfő szerint ezek a beruházások a jövőépítéshez szükségesek, ezek nélkül nem lehetünk versenyképesek, tehát nem a napi túlélésről szól a kormány politikája.
Az elmúlt két és fél-három év az ország kormányozhatóságáért folytatott gigászi küzdelemmel telt el – fogalmazott Orbán. 2010-ben nem lehetett választ adni arra a kérdésre, hogy hány orvos, tanár dolgozik hazánkban. Az 1990-től felépített rendszer önmaga paródiájává vált. A magyar állam nem volt kormányozható állapotban. Ma már azonban lehet válaszolni az adófizetők részéről felhangzó legelemibb kérdésekre. Például hogy hány ápoló dolgozik Magyarországon, hány rendőrt, tanárt alkalmaznak.
Orbán kiemelte: még a legindulatosabb ellenfeleik sem vitatkoznak azzal (sem külföldön, sem belföldön), hogy 2014-ben lesz hazánkban növekedés. A vita arról zajlik, hogy már idén lesz-e. A 2013-as költségvetés 0,7–0,9 százalékos növekedéssel számol, Orbán – szavai szerint – nagyon csalódott lenne, ha ezt a prognózist nem sikerülne felülmúlni. Ha az első félév számai úgy alakulnak, már júliustól újabb munkahelyvédelmi akciótervet vezethet be a kormány.
– Azt a célt kell kitűzni, hogy a nemzet meg tudjon állni a saját lábán. Ha ezt nem tudja kitűzni és megvalósítani, akkor a nemzetnek pusztulnia kell – mondta a miniszterelnök. Amikor Orbán megalapította kormányát, akkor az első célja az volt, hogy legyen jövője a nemzetnek. Fontos kérdés, hogy be lehet-e bizonyítani, hogy a beszorított helyzetben talpon tud-e maradni a nemzet. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokra már sokan sok mindent mondtak, de „erre a pontos kifejezés a cselekvési szabadságért folytatott küzdelem. Erre a küzdelemre szükség van. Úgy nem lehet élni, hogy arra kelljen figyelni, hogy mit mondanak mások” – tette hozzá Orbán.
A kedd reggeli adatok szerint teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) óhaja és 2,8 százalékon áll az infláció. Sikerült három százalék alá szorítani, miközben az államadósság a kormány intézkedéseinek köszönhetően 85 százalékról 77 százalékra csökkent. A reményt nem szabad feladni, de ehhez a gazdasági szereplők is kellenek – mondta Orbán.
Az elmúlt időkben 15 egyezményt írt alá a kormány a Magyarországon székelő nemzetközi cégek képviselőivel. Az eltelt három évben csak Németországból 5 milliárd euró értékben érkezett befektetés. Ennek is köszönhetően 18 gyár épült Magyarországon, míg 22 üzemet bővítettek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, továbbra is a legfontosabb kérdés a növekedés beindítása. Azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt két évben a kormány elért, nem tudjuk megtartani, ha nincs gazdasági növekedés – a miniszterelnöktől is ezt a feladatot kaptam – jegyezte meg Varga.
– A növekedés tekintetében néhány irányt már rögzítettünk, például az Új Széchenyi Tervben. Ezek közé tartozik a logisztikai és az autóipar fejlesztés, a bürokrácia csökkentése, illetve a gyógyszeripari és zöldenergia-beruházások támogatása. Varga arról is szólt, hogy célja az uniós kifizetések felgyorsítása, hiszen azok is a gazdaság beindítását szolgálják. Hozzátette, az uniós forrásokat olyan irányba kell terelni, hogy a foglalkoztatottságot is tudják növelni.
Varga tájékoztatását követően Orbán kitért arra, hogy a korábbi gazdasági minisztert azzal szokták „gyepálni, hogy egy fantaszta”. Ez Orbán szerint nem véletlen. Matolcsy György ugyanis egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik. Mikor 2010-ben megkezdték a kormányzást, egy új gazdasági modellre volt szükség, a kisebb reformok nem lettek volna elegendőek, teljes átszervezés kellett.
Orbán szerint a német modell alkalmazható a leginkább a magyar viszonyokra. A németek ennek a modellnek köszönhetően távolodnak rakétasebességgel a válságtól. A modell hazánkban is felépült, de az elmúlt időszakban nyilvánvaló volt, hogy a fiskális és a monetáris politika nem volt mindig összhangban, „ezt végigszenvedtük, de a múltat nem lehetett folytatni, bele kellett vágni az új modell megteremtésébe”. „Jelenleg egy megnyugtató habitusú ember a gazdasági miniszter, aki higgadtan viszi tovább a boltot, és ebből lehet sikert csinálni.” A kormányfő utalt arra a 20 pontos tervre is, melyben az innovációra költendő összeg a GDP 4-5 százaléka. A hosszú távú versenyképesség ezt követeli meg.
A MÁV-ról szólva elmondta, hogy Dávid Ilona személyében egy olyan embert állítottak a vasúttársaság élére, aki már sikeressé tett egy vasúti céget. Itt is jól haladnak az átalakítási tervek, de ez egy komoly dzsungelharc – vélekedett Orbán. Mint mondta: nem lehet megengedni, hogy egy vasúti teherszállítmány négy nap alatt jut át a fővároson, ezért kezdenek bele egy fővárost kikerülő, teljesen új vasúti nyomvonal kialakításába.
A közmunkáról szólva kifejtette: 261 ezer ember dolgozott a Start-munkában, ebből több mint 50 ezer cigány ember volt, nagy részük korábban soha, sehol, semmit nem dolgozott. Orbán szerint az iskolai programok önmagukban nem elegendőek, először munkakultúrát kell tanítani. A kormányfő közölte azt is, még idén új típusú közmunkákra is szükség lesz, ezért is fontos, hogy a nagy projekteknél hány közmunkást tudnak bevonni, de nem az a cél, hogy a piaci alapon megszervezett munkalehetőséget elvegyék.
– Húsz éve nem volt ilyen magas a női foglalkoztatási ráta (52,1 százalék), bár hozzá kell tenni, hogy még ez is alacsony szám. Fontos leszögezni, hogy senkit sem fogunk kényszeríteni arra, hogy visszatérjen a munka világába. Ez egy lehetőség, amiről mindenki önállóan dönthet. Meg kell célozni az Egyesült Államok női foglalkoztatási számait – mondta Orbán.
A miniszterelnök lezárta a találgatásokat és kijelentette, hogy lesz útdíj. Előtte azonban még ki kell találni, hogy mi lesz azokkal a fuvarozókkal, akik nem lépik át az országhatárt. El kell érni, hogy őket ne érje semmilyen hátrány – tette hozzá. A dohánykereskedelem kérdéséhez azt fűzte hozzá, hogy nem szeretne ebbe a témába most komolyabban belemenni, mert már így is sok ellenséget szerzett és nem szeretne még többet.
Az elektronikus pénztárgépekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy megértést kér a szereplőktől. Viszont azt leszögezte, hogy ezt a lépést mindenképpen meg kell tenni, mert ha nem, akkor „mindent fel fog zabálni a feketegazdaság”. Ha sikerül a kormány terve, akkor a becsületes kereskedők piacokat fognak nyerni. „Mi nem vagyunk kommunisták! Mindenki azért dolgozik, hogy boldoguljon!” – zárta mondandóját Orbán.
