Sukoró-ügy: Bluméknak rendkívül nagy igényeik voltak

Hétfőn három tanút hallgattak meg a büntetőperben tervezett több százból. Egyikük elmondta: szeretné mielőbb elfelejteni a per tárgyává tett időszakot.

A hétfői tárgyaláson az akkori pénzügyi tárca jogi és koordinációs szakállamtitkárát is meghallgatta a bíróság, aki vallomásában jelezte: a tárca hatásköre nem terjedt ki a telekcserére. Felidézte: a koncessziós pályázatot formai hiányosság miatt – mivel a közzététel nem volt megfelelő – vissza kellett vonni, majd újra kiírták.

Ugyancsak tanúként jelent meg a Szolnoki Törvényszéken a korábbi Pénzügyminisztérium egyik ügyintézője. Elmondta: a kaszinókoncessziós jog kiadásáról az akkor hatályos jogszabályok alapján a pénzügyminiszter döntött befektetői megkeresést követően. A Sukoróra tervezett komplexum egy első kategóriás, nagy, amerikai típusú szórakoztatóközpont lett volna – közölte, hozzátéve, hogy „ez az egész sok tekintetben homályos és úttörő vállalkozásnak ígérkezett”, amellyel kapcsolatban nem készült konkrét hatástanulmány.

A bíró a tárgyaláson felvetette: a bizonyítékok alapján úgy tűnik, a tárca kifejezetten a befektetőkre szabva írta ki a kaszinókoncessziós pályázatot. A megállapításra reagálva a harmadrendű vádlott, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára kifejtette: „normális és természetes volt, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva minden törvényes eszközzel, akár még jogszabály-módosítással is igyekeztek teljesíteni a befektetők igényeit”. Hozzátette: a sukorói beruházással összefüggő szakmai aggályokat ismerték, ám úgy ítélték meg, hogy a felvetett problémák kezelhetők lesznek, és nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. Tátrai Miklós január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.