Csúcstechnológiás lézert is bevetnek az árvíz ellen

Repülőre szerelt lézeres berendezéssel térképezik fel az áradó folyókat a szakértők, a módszer „egyedülálló”, a technológiából csak 12 van a világon.

A levegőből, úgynevezett távérzékeléssel mérik fel az áradó folyókat és az ártereket Zalában a Károly Róbert Főiskola szakértői. Bíró Tibor, az intézmény kutatási rektorhelyettese a távirati irodával azt közölte, azért esett a választás a főiskolára, mert az intézmény keretein belül működik az ENSZ 12 regionális távérzékelési hivatalának egyike, így a legmodernebb légi és műholdas vizsgálati módszerek, kamerák és szenzorok állnak a rendelkezésükre.

A regionális ENSZ-hivatalnak éppen az árvízi helyzetek felmérése és térképezése az egyik legfontosabb feladata. A módszereket elsősorban a fejlődő országokban alkalmazzák, ám ebben az esetben Magyarországon vetik be a csúcstechnológiát – tette hozzá. Elmondta: a felmérés nemcsak operatív, hanem megelőzési célokat is szolgál. A repülőgépbe szerelt lézeres berendezés rendkívül nagy részletességgel (250 ezer impulzus másodpercenként) méri fel az áradó víz útvonalát meghatározó terepfelszínt.

Egy hétig még biztosan árad a Tisza, a középső mellékfolyók a hét derekán tetőznek. A belvíz ellen a szelet is „hadra fogta” a vízügy. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint tartós árvizekre lehet a következő napokban és hetekben számítani.

A hazai vízügyi helyzettel kapcsolatban folyamatos tájékoztatást nyújt a Vízügy.hu portál.

Az úgynevezett orthokamerával infraközeli felvételeket is előállítanak, melyek kifejezetten a vízzel borított területek felmérésére alkalmasak. A légi felméréssel a kritikus töltésszakaszokat jelző szivárgó, valamint fakadó vizek helyzete is megállapítható – mondta Bíró Tibor.

Közben másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Tisza alsó, a mindszenti vízmércéhez tartozó szakaszán, a folyón Szeged térségében elsőfokú készültség mellett folyik a védekezés – tájékoztatta a regionális vízügyi igazgatóság szerdán az MTI-t.

Kozák Péter védelemvezető közölte: az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 78 kilométeren elsőfokú, 153,5 kilométeren másodfokú, 21,1 kilométeren – a Hármas-Körös öcsöd-kunszentmártoni térségében – harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Az árvízi védekezésben csaknem háromszázan vesznek részt. A Hármas-Körös tetőzése Szarvas térségében várhatóan már szerdán megtörténik, a Maros apad, az Alsó-Tiszán pedig a vízszintemelkedés intenzitása lelassult – tudatta a szakember.

Az igazgatóság illetékességi területén a belvízzel borított területek nagysága néhány száz hektárral, 39 300 hektárra csökkent. Egy belvízvédelmi szakaszon harmadfokú, öt helyen másodfokú, két szakaszon pedig elsőfokú készültség mellett folyik a védekezés.

Az igazgatóság harminc üzemelő szivattyútelepe közül 26 másodfokú, illetve harmadfokú készültség mellett 24 órás üzemben működik, a berendezések kedden 4,3 millió köbméter vizet emeltek át a befogadókba.
A belvízi védekezésben az igazgatóság több mint négyszáz munkatársa vett részt – tette hozzá Kozák Péter.

A Túron az apadás miatt megszüntette az árvízvédelmi készültséget a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – közölte a szervezet vezetője szerdán az MTI-vel. Bodnár Gáspár tájékoztatása szerint a térség más folyóin maradtak a korábban elrendelt készültségi fokozatok: a Tisza Tiszabercel térségében másodfok feletti vízállással tetőzik, a Vásárosnamény és Záhony közötti bal parti szakaszán, valamint Záhony és Szabolcsveresmart között van érvényben elsőfokú, Szabolcsveresmart alatt pedig másodfokú készültség.

A Kraszna a romániai és a hazai szakaszon egyaránt apad, Nagyecsed és Olcsva között azonban továbbra is harmad-, máshol másodfokú az árvízvédelmi készültség. A Lónyai-főcsatorna árad, a védvonalakon másodfokú készültséget tart az igazgatóság – ismertette a védelemvezető.

A belvízi helyzetet érintően Bodnár Gáspár elmondta: az összes védelmi szakaszon készültség van, az elöntött terület nagysága 22 ezer hektár, a mentesítés során a 14 szivattyútelep 2,1 millió köbméter belvizet emelt át a befogadó vízfolyásokba. A megyében zajlik az önkormányzati védekezés is: hat településen másod-, egy településen elsőfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.

A belvízzel elöntött terület nagysága országosan 212 ezer hektár, 12 vízügyi igazgatóság területén 12 szakaszon elsőfokú, 45 szakaszon másodfokú, 25 szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartanak fenn. A belvíz miatt kilenc, löszfalomlás miatt pedig öt embert kellett az ország különböző pontjain kitelepíteni. A kialakult helyzet miatt három megye hét útját tartják zárva. Az OKF hozzátette: a szerda reggeli adatok szerint a magyarországi folyószakaszokon több mint 2400 kilométeren van valamilyen fokozatú árvízvédelmi készültség. A Fehér- és a Fekete-Körösön éjfél óta már csak másodfokú a készültség, ám a Krasznán, a Taktán, a Hortobágy-Berettyón, a Berettyó alsó szakaszán, valamint a Sebes-, a Kettős- és a Hármas-Körösön fenntartották a legmagasabb fokozatot.

Csongrád megyében csaknem 31 ezer hektárnyi területet borít belvíz. Csanytelek és Mindszent már megszüntette az elrendelt készültséget, Tiszaszigeten ugyanakkor elrendelték a legalacsonyabb fokozatú belvízvédelmi készültséget.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csaknem 23 ezer hektárnyi terület áll belvíz alatt, összesen nyolc településen tartanak fenn belvízvédelmi készültséget: hét helyen másodfokon, egy településen pedig első fok mellett védekeznek.

Győr-Moson-Sopron megyében a 18 ezer hektárt közelíti a belvízzel elöntött területek nagysága, öt belvízvédelmi szakaszon másodfokú a készültség, jelentősebb tűzoltói beavatkozást azonban nem igényel a helyzet.

Hajdú-Bihar megyében nem változtak az ár- és belvízvédelmi készültségi fokozatok, kivéve Csökmő települést, ahol megszüntették a belvízvédelmi készültséget.

A Fejér megyei Kulcson harmadfokú a belvízvédelmi készültség. A Nádor-csatorna Cece és Ősi közötti szakaszán még mindig másodfokú, az Adony–Ercsi belvízvédelmi öblözetben lévő Adonyi-főcsatornán elsőfokú belvízvédelmi, a fehérvárcsurgói tározónál pedig másodfokú helyi vízkár-elhárítási készültség van.

Nógrádban kedd óta elsőfokú készültség van Ludányhalásziban a belvíz miatt, Ipolyvecén pedig másodfokú a belvíz elleni védekezés szintje.

Heves megyében változatlanul egy-egy helyen tartanak fenn másodfokú ár- vagy belvízvédelmi készültséget, a belvíz miatt leginkább érintett településen, Nagyfügeden két szivattyúval emelik át a vizet. Kedden egy településen kellett a belvíz ellen védekezni.

Az árvízi helyzetet ismertetve a közleményben azt írták: a Tisza teljes Csongrád megyei szakaszán elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Nógrád megyében az éjszakai esőzés következtében minimálisan elkezdett emelkedni az Ipoly vízszintje, de továbbra is a kedden elrendelt elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a folyón Ipolytarnócnál.

Veszprém megye folyóin normalizálódott a helyzet, így az ország sok más részéhez hasonlóan most már itt is inkább a belvíz okoz helyenként problémát – közölték. Hozzátették: Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyében az éjszaka ár- és belvízi védekezéshez nem kérték a katasztrófavédelem segítségét.

A közleményben megjegyezték: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán szinte mindenhol lehet csapadék, helyenként – főleg délen és délnyugaton – akár zivatar is kialakulhat, így újra emelkedhetnek a vízszintek.

Tovább fokozták az árvízvédelmi készültséget a Közép-Tiszán, a folyó áradása miatt másodfokúra emelték a védekezési szintet szerda reggel a Fegyvernek és Csongrád közötti szakaszon, valamint a Zagyván, a Tisza visszaduzzasztó hatása által érintett, Szolnok és Újszász közötti részen – közölte Horváth Béla, a területi vízügyi igazgatóság megbízott védelemvezetője az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint az áradás újabb jeleként a Közép-Tiszán a vezsenyi nyári gát mögötti terület kivételével minden hullámtéri öblözet töltődik. A Tisza középső szakaszán szerda reggel mindenütt további áradásokat tapasztaltak, a folyó vízállása Szolnoknál 752 centiméter volt, ezzel meghaladta a másodfokú árvízvédelmi készültséghez társított 750 centiméteres értéket. A folyó tetőzése 870 centiméter körüli vízállással április 18–19-én várható Szolnok térségében.

A Hármas-Körösön kialakult árhullám jelenleg Szarvas és Gyomaendrőd között tetőzik, a folyó Szarvasnál még árad. A Hortobágy-Berettyón a vízállások lényegében változatlanok; folytatják a folyó vizének átvezetését a Nagykunsági-főcsatornán keresztül a Hármas-Körösbe. Az elmúlt 24 órában több mint fél millió köbméter vizet vezettek ki.

Az elmúlt időszakban leesett csapadék és a Zala folyón érkező árhullámok hatására a Balaton vízszintje is emelkedett, de emiatt a következő napokban nem lesz szükség leeresztésre. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel azt közölte: a Zala vízgyűjtőjén leesett csapadék, a folyón érkező árhullámok hatására a Balaton vízállása elérte a 110 centiméteres üzemvízszinthatárt. Kiemelték: a Balaton vízszintszabályozásának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy a tó vízmennyisége és minősége egész évben megfelelő legyen, az üzemvízszintek között maradjon. A jelenlegi meteorológiai előrejelzések és hidraulikai számítások alapján a következő napokban nincs szükség a tóból való vízeresztésre – közölték.

A Sajó, illetve a Tisza magas vízállása miatt még négy út egy-egy szakaszán nem lehet közlekedni Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – közölte a megyei rendőr-főkapitányság szerdán. Továbbra is járhatatlan a Sajókaza és a Sajóivánka, valamint a Kesznyéten és Sajóörös közötti út egy-egy szakasza, olvasható a rendőrség honlapján. Ugyancsak nem lehet közlekedni Muhi és Köröm között a komphoz vezető úton, miként az ároktői komphoz vezető úton sem. Ezeken a helyeken a Sajón, illetve a Tiszán való átkelés is szünetel.

Ötvenezer hívás érkezett a 1353-as adományvonalra egy hét alatt az Ökumenikus Segélyszervezet április 2-án közzétett felhívására, ez 12,5 millió forintot jelent a hívásonként 250 forint értékű támogatást figyelembe véve. A segélyszervezet a beérkező adományokból a rendkívüli időjárás károsultjait segíti, valamint részt vesz a belvíz elleni küzdelemben, a belvíztől fenyegetett családok értékeinek megóvásában is.

Az elmúlt napokban az adománygyűjtés mellett a segélyszervezet „több fronton” is megkezdte a gyorssegítség-nyújtást: munkatársai és önkéntesei már több millió forint értékben nyújtottak segítséget. A tornádó sújtotta vajdasági Tordán tetőcserepekkel, tetőlécekkel és cementtel segítette a károsult családokat, miközben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a belvíz elleni küzdelembe kapcsolódott be hiánypótló szivattyúk telepítésével.

A segélyszervezet gyakorlatias férfi önkéntesek jelentkezését is várja, akik készek a helyszíneken bekapcsolódni a segítségnyújtásba. Jelentkezni lehet az [email protected] e-mail címen – olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben.