Előzetes feliratkozás nélkül is részt lehet venni a választásokon

A parlament módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt. Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben.

A kormánypárti szavazatokkal módosított választási eljárási törvény alapján a módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.

Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.

A parlament – az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával – törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna. A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani. Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.

A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.

Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. A parlamentben hétfőn elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket is.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint az egyéni számla a személyi adatok mellett az idei év eleje után bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatozó, az adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza.

A parlament változtatott a magánnyugdíjtörvényen is. A jogszabály jelenleg azt mondja ki, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők jogosultak tagi kifizetésük jóváírására az állami nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlájukon. A módosítással az Országgyűlés a jóváírás kifejezést nyilvántartásra változtatta. A szavazásról az MSZP-frakció tagjai tiltakozásul kivonultak, és a választási eljárási törvényjavaslatról szóló határozathozatalra sem mentek vissza.

Továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás, így a jogszabály értelmében az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a tulajdonukban és fenntartásukban lévő szakellátók működtetéséről, az ellátásról és a feladat biztosításához szolgáló vagyonról. Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza: ha az önkormányzat nem látja el a feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról.

Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot.

A közmunkából kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt, ha a gyermek hiányzása meghaladta a 30 órát. A szociális szövetkezetekről szóló törvény módosítása értelmében egészség- és nyugdíj-biztosítási jogviszonyt is szerezhet a szociális szövetkezet tagja, ha munkavégzési jogviszonyt létesít. Ez havi 6600 forintos kötelezettséget jelent, ám ennek egy részét az állam az első négy évben, csökkenő mértékben átvállalja.

A módosítás megteremti a finanszírozási keretet ahhoz, hogy a kormány tizenegy ágazatban támogatást nyújthasson a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megemelt összegéhez.

A változtatások szerint közhasznú szervezet is tagja lehet szociális szövetkezetnek, emellett a módosítás pontosítja a tagi munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat. A törvény megkönnyíti a szociális szövetkezetek tagjai számára a részjegy jegyzését, valamint – a filmes statisztákhoz hasonlóan – mentességet ad számukra az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak egy része alól, könnyítve ezzel a feltételeknek való megfelelést.

A kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat pontosította a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A 257 igen, 8 nem szavazattal, 47 tartózkodás mellett jóváhagyott törvénymódosítás a kormány álláspontja szerint a kormánytisztviselői kar működése során felvetődött problémákra, tapasztalatokra ad választ.

Így az új szabályok rendezik a kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A kar elnöke – feladatainak ellátása érdekében – mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyában a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintettel azonban a mentesülésre és arra, hogy mint a kar elnöke juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg erre az időre illetmény és egyéb juttatás.

A törvénymódosítás a főtitkár jogállását is rendezi, aki a karral áll munkaviszonyban, és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja. Egy felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészítették a törvényt, ami arra ad lehetőséget, hogy a kormány megállapítsa a közszolgálati tisztviselők számára a garantált bérminimumot.

Emellett a módosítás azt is kimondja, hogy aki a kormánytisztviselői kamara mellett más kamarai tagsággal is rendelkezik, annak azt szüneteltetnie kell.