Érdekes: ez egyáltalán nem érdekli az amerikaiakat

Kovács Zoltán szerint érdekes, hogy a romákat érintő komplex felzárkózási stratégia eredményeire nem reflektál az amerikai emberi jogi jelentés hazánkra vonatkozó része.

„Egy átfogó munka folyik, amelynek az eredményeit nem elismerni, vagy legalább nem reflektálni rá, egy ilyen jelentésben, legalábbis érdekes” – fogalmazott Kovács. Mint mondta, mindenkit arra kérnek és biztatnak, hogy „kezdje el látni a jó gyakorlatokat is”. Pusztán a valóban jelen lévő problémák folytonos felemlegetése nem fogja a megoldás felé vinni a romák problémáit – tette hozzá az államtitkár.

Kovács emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt, a magyar uniós elnökség idején emelték európai szintre a romák ügyét. Magyarország vette rá ennek keretében a tagállamokat, hogy készítsék el a romákra vonatkozó felzárkózási keretstratégiájukat. Ezeknek a stratégiáknak az eredményei, ezen belül a magyar stratégia eredményei a múlt évben kezdtek megjelenni, hiszen egy új „közelítést” alkalmaznak – mondta.

Kovács közölte, a „komplex átfogó közelítés” abból indul ki, hogy nem lehet a romák ügyét egy-egy területen kezelni. Nem igaz az az állítás, hogy pusztán emberi jogi problémáról lenne szó, miközben természetesen ez egy fontos eleme a romák társadalmi érvényesülésének és integrációjának. Alapvetően a munkahelyteremtésről, az oktatás, az egészségügy és a kultúra területéről van szó – mondta.

Az államtitkár szerint a kérdés tényleg az, vajon miért nincs reflexió arra, hogy ez a munka elindult, és ennek az eredményei látszanak. Annál is inkább, mert ebben az Egyesült Államok nagykövetségével is együtt dolgozunk – fűzte hozzá.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken hozta nyilvánosságra éves emberi jogi országjelentéseit. A dokumentumban Magyarországot illetően a romák kirekesztését és az erőszakos jobboldali szélsőségeket nevezték meg súlyos problémaként.

Az amerikai külügyminisztérium Magyarország esetében a 2012-es év legsúlyosabb emberi jogi problémái között említi a roma népesség társadalmi megkülönböztetését és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet, amelynek erős antiszemita összetevője is volt.

A konkrét példák sokaságát felsorakoztató jelentés összegzése szerint a romákat sújtó diszkrimináció továbbra is jelentős mértékben korlátozza az érintettek hozzáférését az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális szolgáltatásokhoz. Folytatódtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, beleértve félkatonai csoportok nyilvános kampányait, a romák és más kisebbségek megfélemlítését és az ellenük való gyűlöletkeltést.

A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Mint ismert: a magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.

Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Romastratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.