„Egy átfogó munka folyik, amelynek az eredményeit nem elismerni, vagy legalább nem reflektálni rá, egy ilyen jelentésben, legalábbis érdekes” – fogalmazott Kovács. Mint mondta, mindenkit arra kérnek és biztatnak, hogy „kezdje el látni a jó gyakorlatokat is”. Pusztán a valóban jelen lévő problémák folytonos felemlegetése nem fogja a megoldás felé vinni a romák problémáit – tette hozzá az államtitkár.
Kovács emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt, a magyar uniós elnökség idején emelték európai szintre a romák ügyét. Magyarország vette rá ennek keretében a tagállamokat, hogy készítsék el a romákra vonatkozó felzárkózási keretstratégiájukat. Ezeknek a stratégiáknak az eredményei, ezen belül a magyar stratégia eredményei a múlt évben kezdtek megjelenni, hiszen egy új „közelítést” alkalmaznak – mondta.
Kovács közölte, a „komplex átfogó közelítés” abból indul ki, hogy nem lehet a romák ügyét egy-egy területen kezelni. Nem igaz az az állítás, hogy pusztán emberi jogi problémáról lenne szó, miközben természetesen ez egy fontos eleme a romák társadalmi érvényesülésének és integrációjának. Alapvetően a munkahelyteremtésről, az oktatás, az egészségügy és a kultúra területéről van szó – mondta.
Az államtitkár szerint a kérdés tényleg az, vajon miért nincs reflexió arra, hogy ez a munka elindult, és ennek az eredményei látszanak. Annál is inkább, mert ebben az Egyesült Államok nagykövetségével is együtt dolgozunk – fűzte hozzá.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken hozta nyilvánosságra éves emberi jogi országjelentéseit. A dokumentumban Magyarországot illetően a romák kirekesztését és az erőszakos jobboldali szélsőségeket nevezték meg súlyos problémaként.
Az amerikai külügyminisztérium Magyarország esetében a 2012-es év legsúlyosabb emberi jogi problémái között említi a roma népesség társadalmi megkülönböztetését és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet, amelynek erős antiszemita összetevője is volt.
A konkrét példák sokaságát felsorakoztató jelentés összegzése szerint a romákat sújtó diszkrimináció továbbra is jelentős mértékben korlátozza az érintettek hozzáférését az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális szolgáltatásokhoz. Folytatódtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, beleértve félkatonai csoportok nyilvános kampányait, a romák és más kisebbségek megfélemlítését és az ellenük való gyűlöletkeltést.
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Mint ismert: a magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Romastratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
