Hagyó-per: „rámutattak, melyik céggel kell szerződést kötni”

Egy tanú szerint a BKV belső szabályozását sem tartották be a kommunikációs szerződések esetében.

Az 1989 óta a BKV Zrt.-nél dolgozó, jelenlegi beosztásában vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2007-ben került be a közlekedési cég központjába, ahol a közbeszerzéseket és a kisebb szerződéseket is felügyelte logisztikai vezetőként.

A tanú hangsúlyozta: a BKV Zrt. évente kötött szerződéseinek a 10 százalékát sem érték el a kommunikációs terület szerződései, de ezek okozták a legtöbb gondot neki és munkatársainak. Vallomása szerint több kommunikációs szerződéssel azért nem értett egyet, mert azok a belső szabályozást figyelmen kívül hagyva, gyakran iktatás nélkül kerültek hozzá.

„Gyakran csak egy cégre mutattak rá, hogy vele kell szerződést kötni” – vallotta a nyomozati szakban a tanú, s ezt a bíróság előtt megerősítette. Közölte: szakmai szempontból nem tudta megítélni a szerződéseket, ez az adott terület kompetenciája volt. A belső szabályozásért, a szerződések ügymenetéért felelt, ezért több alkalommal félve írta alá a nyolcadrendű vádlott, R. Miklós akkori kommunikációs vezérigazgató-helyettes által vagy az ő osztályáról hozott szerződéseket. Ezek teljesítésének igazolása vagy kifizetése már nem rá tartozott, csak az ügymenet miatt kellett őket aláírnia.

A nyolcadrendű vádlott szerződéseire utalva azt mondta, sokat lassítottak az ő szerződésein, mert azok idegenek volt a BKV-tól, de ő nem kérdőjelezhette meg azokat, mert R. Miklós vezérigazgató-helyettesként felette állt. A tanú felidézte, hogy a szabálytalanságok miatt több alkalommal „elszabotálta”, egyszerűen kidobta a szemétkosárba a kommunikációs osztály szerződéseit. „Volt olyan szerződése, amely a vállalkozó részéről volt aláírva, és utólag sem lehetett szabályossá tenni” – tette hozzá. A tanú a hatodrendű vádlottal kapcsolatban is vallomást tett, H. Éváról azt tudta, hogy Hagyó Miklós mellett dolgozik a Városházán.

A vádirat szerint H. Éva 2007. februártól a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro részlegénél sajtóreferensként, majd 2008. februártól 2009. augusztusig Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi kabinetjében dolgozott megbízással sajtó- és PR-tanácsadói munkakörben. Miközben megtartotta a főállását, munkát a Városházán végzett. A vádirat szerint „fiktív foglalkoztatásával” több mint 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek, munkavégzését a nyolcadrendű és a kilencedrendű vádlott igazolta.

A tanú azt vallotta, több alkalommal találkozott H. Évával Balogh Zsolt akkori vezérigazgató szobájában. Állítása szerint a hatodrendű vádlott nem beosztottként beszélt az akkori vezérigazgatóval, ezért meglepetést okozott neki, amikor később „kiderült”, hogy H. Éva is BKV-s dolgozó. A tanú a szembesítést is vállalva azt állította, határozottan emlékszik arra, hogy egy alkalommal Balogh Zsoltot a hatodrendű vádlott felelősségre vonta a BKV Zrt.-től történt elbocsátása miatt. A hatodrendű vádlott határozottan tagadta, hogy lett volna ilyen találkozó, Balogh Zsolt negyedrendű vádlott pedig nem volt hajlandó vallomást tenni ezzel kapcsolatban a bíróság előtt.

A tárgyalási nap kezdetén Homonnai János ügyész pontosította a vádiratban szereplő, egyes vádlottak károkozására vonatkozó összegeket, de ez érdemben nem befolyásolta a minősítéseket. Mivel a tanú meghallgatását nem tudta befejezni a törvényszék, Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró újra be fogja idézni.

A per csütörtökön újabb tanú meghallgatásával folytatódik.