Lukács Tamás a módosítás egyik okát a kétfokozatú rendszerre való áttérés eddigi tapasztalataiban jelölte meg, és kitért a rendszer- és eljárási garanciák megteremtésére. Jelezte: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése által érintett egyházak, amelyekről a testület azt mondta, hogy fennáll egyházi státuszuk, az új feltételek szerint újra átesnek a minősítési eljáráson.
Szólt arról is, hogy a minősítési eljárásban – a kormány döntése során – három szakértő vesz részt. Mint kifejtette: rögzítették, hogy egyházi tisztviselő ezt a szerepet nem töltheti be. A módosítások között említette még, hogy az egyházi státuszra jelölteket ezentúl az Országgyűlés szakbizottsága kötelező jelleggel meghallgatja.
Lukács Tamás kiemelte: sem a Velencei Bizottság jelentése, sem az Alkotmánybíróság döntése nem kérdőjelezte meg, hogy Magyarországon vallásszabadság van. Az Ab döntése a tisztességes eljárás szabályairól szólt – emlékeztetett a kormánypárti politikus. Úgy látta, hogy a mostani módosítással a vallásszabadság még tovább növekedhet, a tisztességes eljárás szabályai a helyükre kerülhetnek, és mindenki számára átlátható rendszer jöhet létre.
A Kereszténydemokrata Néppárt bár nem örül, de el tudja fogadni az egyházi törvény módosítását – mondta a Lánchíd Rádióban a KDNP országgyűlési képviselője. Varga László hozzátette: az a passzus, mely szerint minden közösség nevezheti magát egyháznak, őt is meglepte.
Az egyházak társadalmi jelenléte és aktivitása a kormány számára nem problémát, hanem feladatot és óriási lehetőséget jelent – mondta korábban Hölvényi György.
Kifejtette, hogy az egyenlő jogokkal működő egyházi szervezetek száma megfeleződött, azaz korábban rengeteg olyan egyház volt bejegyezve, amelyik a valóságban ténylegesen nem működött. Helyes volt tehát az a célkitűzés, amelyet az új egyházügyi törvény megfogalmazott, azaz hogy átláthatóbb, világos rendszert alakítsanak ki – állapította meg.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár a törvényjavaslat április 30-i expozéjában azt mondta: a javaslat nemcsak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítás érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt. Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági megállapítások közül többek között azt emelte ki: az Alkotmánybíróság összességében indokoltnak találta az egyházi státusz feltételeinek újraszabályozását és a törvény túlnyomó részét hatályban tartotta, beleértve az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzékét is.
Hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint a korábban az egyházak jogállására vonatkozó szabályok meghatározó része kiterjed az összes vallási közösségre, így a vallási tevékenységet végző szervezetekre is, ami jóval szélesebb körű autonómiát biztosít számukra a korábbiakhoz képest. Az előterjesztés a hitéleti tevékenység szervezeti kereteinek gyűjtőfogalmaként a vallási közösséget határozza meg, ezen belül a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerését továbbra is saját hatáskörben tartja az Országgyűlés – tette hozzá.
Mint mondta, a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Közölte: az új szabályozással eleget tesznek a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak is.
