Győri Enikő szerdán közölte, hogy elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló EP-jelentés tervezetéről, amelyet Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején. Győri Enikő akkor elmondta, hogy a megjegyzésekkel ellátott jelentéstervezetet kedden eljuttatták Rui Tavaresnek, akivel az államtitkár szerdán Brüsszelben személyesen is tárgyalt. A csütörtöki beszélgetésen emlékeztetett: május 2-án látott napvilágot Rui Tavares jelentése, a képviselők ahhoz keddig nyújthatnak be módosító indítványokat, utána a pártcsoportok kialakítják az álláspontjukat az ügyben. Ezt követően vitáznak a módosító indítványokról, majd a EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi bizottsága (LIBE) júniusban szavaz a dokumentumról. A jelentéstervezet júniusban vagy júliusban kerülhet az EP plenáris ülése elé, és addig még sok változtatás lehet a szövegben – fogalmazott.
Az államtitkár kiemelte: a jelentésben sok ténybeli tévedés van, ezért elkészítették a dokumentum korrigált változatát, amely a tárca honlapján elérhető. Győri Enikő a tévedések között említette, hogy az alaptörvény negyedik módosítása az Alkotmánybíróságot megfosztotta volna attól a lehetőségtől, hogy tartalmában vizsgálja az alaptörvényt, holott erre korábban sem volt módja. Azt is nehezményezik a jelentésben, hogy Magyarországon költségvetési tanács van, pedig annak az idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárására jött létre az intézmény, és annak megerősítését az Európai Bizottság is javasolta tavalyi országspecifikus ajánlásaiban – mutatott rá. Kitért arra is, hogy „olyan bűncselekményeket ró fel a jelentés a jelenlegi magyar vezetésnek”, amelyek még 2010 előtt történtek, ezért a kormány a korrektséghez ragaszkodva kéri, a romagyilkosságok említésekor jegyezzék meg, hogy azok 2008–2009-ben történtek.
Az államtitkár hangoztatta: több esetben a jelentés „hamis következtetéseket von le valótlan tényekből, vagy olyan alkotmányos gyakorlatot támad”, amely máshol bevett gyakorlat. Példaként említette, hogy a dokumentumban kifogásolják az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogát, pedig ez létező gyakorlat Hollandiában is.
Győri Enikő kijelentette: elvárják, hogy ne legyen kettős mérce a tagállamok között, az nem lehet uniós gyakorlat, az alapító szerződések is kizárják. Magyarországnak nincs ellenére, hogy bevezessenek egy „jogállam- és demokráciatesztet” az unióban, de elfogadhatatlan, hogy ehhez az ország legyen „a kísérleti nyúl” – közölte. Hozzátette: nem helyes, hogy „kipécéznek egy országot csak azért, mert az elmúlt három évben alapvető változásokat” hajtott végre.
Az MTVA brüsszeli tudósítója úgy véli, a magyar jogállamiság helyzetéről készített Tavares-jelentés nem több, mint a zöldpárti politikus magánvéleménye. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint pedig Magyarország valószínűleg nem fog eljutni a szankciókig. Győri Enikő korábban arról beszélt, hogy ez közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák.
Felháborodásának adott hangot a Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF), valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) is, és a dokumentum felülvizsgálatát kérik a készítőtől. A Civil Összefogás Fórum vezetője szerint Tavares politikai megrendelésre dolgozhatott.
„Tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezet, amely Rui Tavares portugál zöldpárti politikus neve alatt fut” – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a magyarországi alkotmányos helyzetről előterjesztett Tavares-jelentést. A dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés számára, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. Ez az eljárás példátlan és szembemegy az Európai Unió alapvető elveivel.
