Ez is szerepel abban a válaszlevélben, amelyet a kabinet múlt pénteken küldött el a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságnak (EB), és amelynek tartalmáról másnap elsőként számolt be a Magyar Nemzet. A lap munkatársait csütörtökön egy kormánytag ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy a bizottság – informálisan – már el is fogadta az ezzel kapcsolatos magyar választ. Hozzátette: az Európa Tanács égisze alatt működő velencei bizottságot viszont egyelőre nem sikerült meggyőzni.
A javaslat szerint Magyarországon egy teljesen automatizált rendszer jöhetne létre, amelyben a 120 százalékos hátralékot meghaladó bíróságok ügyei egy előre meghatározott módszer alapján kerülnének át a legfeljebb 80 százalékos feldolgozottsági szinttel rendelkező bíróságokhoz – mondta a Magyar Nemzetnek az ügy részleteit ismerő forrása. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás sem teszi lehetővé az egyszemélyi döntést, de az EB-nek küldött javaslat ennek még a látszatát is kizárja.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke április 12-én a magyar miniszterelnöknek írt levelében megerősítette az alaptörvény miatti aggodalmait. A bizottság elnöke tudatta, hogy a bizottság a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként Barroso a módosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig – további részletesebb elemzés függvényében – a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említi Barroso. Orbán Viktor kormányfő levelében jelezte, hogy kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.
(Szilágyi Richárd)
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteken utcára kerülő számában olvashatják.
