Pünkösd: égő boglyákat hajigáltak a hívek közé

Mit szólnánk, ha ma feltámadna a szél, tűz gyúlna a fejünk fölött és mindenféle nyelveken kezdenénk beszélni, baráti társaságunk vezetője pedig szólásra emelkedne: „Térjetek meg!”? Kétezer éve megtörtént. Pünkösd.

IX. századi Veni Sancte gregorián dallam:

Rengeteg Mária-kegyhelyünknek, így Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Máriakönnyének, Pálosszentkútnak van pünkösdkor búcsúünnepe, a csíksomlyói ezek közül kiemelkedik; az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Őrzi még a magyarság ősi Nagyasszony-tiszteletének, valamint nap- és holdkultuszának emlékét (Napba öltözött asszony). Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban megverték a fejedelem hadait, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, egész Erdélyből és Moldvából is idezarándokolnak. A csíksomlyói búcsú a székely helytállás, hithűség, a Mária-tisztelet ünnepe is több mint négyszáz esztendeje.

Kilenc moldvai csángó falu népe például közös zarándoklatot tartott; a Széphavas tetején egy kápolna romjainál gyűltek össze fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, amiket összeérintve indultak a csíksomlyói búcsúra – visszatérőben nagy sokaság kísérte őket a Széphavasig, ahol miséztek és mulatoztak is. A szokásnak egy nagyobb járvány vetett véget. A művészettörténetben végtelen számű műalkotással örökítették meg a történelmi eseményt. A középkori hagyomány hosszú ideig összekötötte a Szentlélek eljövetelét Mária mennybevételével.

A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap.

Ternyák Csaba egri érsek szavaival szombaton kezdetét vette Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit összefüggéséről beszélt.

Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.

Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte, a keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.