Talán közismert, hogy a pünkösd szavunk a görög pentecostes (ötven) szóból keletkezett, ami a húsvéttól mért időbeli távolságot jelöli, arról viszont biztosan kevesebben tudnak, hogy az Egyiptomból történt kivonulás után 50 nappal az ószövetségi népnek is voltak „kötelezettségei”: megjelenni Jahve színe előtt, zarándoklat keretei közt a „hetek” ünnepén (hét héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után) – erről már a mózesi törvénykönyvek is beszámolnak. Jézus korában – a Katolikus Lexikon szerint – az ünnep történeti jelleget öltött, a Sínai-hegyi törvény kihirdetése ünnepén jelentős néptömegek zarándokoltak Jeruzsálembe, és ülték meg együtt a választott nép és Isten szövetségkötésének ünnepét.
Az Újszövetségben viszont a Jézus feltámadása utáni „ötvened” gyökeresen új értelmet ad az ünnepnek. Az Apostolok Cselekedeteiben Lukács evangélista által leírtak szerint feltámadása után 40 nappal, Jézus mennybemenetelekor megígéri a Szentlélek eljövetelét. S azok után, hogy egy 120 fős, imádságos összejövetelen, az utolsó vacsora helyszínén, Mária jelenlétében megválasztották Júdás apostol utódját, pünkösd napján újra összejöttek, s hatalmas szélzúgás kíséretében lángnyelvek oszoltak szét fölöttük. A tanítványok megkapták a különböző nyelveken beszélés ajándékát (a Szentlélekkel), s kisvártatva a mindenféle nyelveket beszélő környékbeliek közül ki-ki a saját nyelvén hallotta az apostoli tanítást. Péter elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” Az „első egyházfő” ezután megtérésre buzdított és bűnbocsánatot ígért. „Aznap mintegy háromezer lélek tért meg” – olvasható az „ApCselben”. A pünkösd tehát beteljesítése, megerősítése Jézus feltámadásának, mennybemenetelének és maradandó jelenlétének. Ami pünkösdkor történt, az a hit szerint ma is történik: a Szentlélek élteti egyházát.
A szél feltámadását – liturgiatörténészek szerint – régen a szertartások keretei közt kürtök, harsonák megszólaltatásával szimbolizálták, így kezdődött a Veni Sancte Spiritus (Jöjj, Szentlélek), a tüzes lángnyelveket pedig a hívek közé eresztett, égő kócokkal igyekeztek megidézni – utóbbit sok helyütt nem átváltoztatott ostya hullatásával vagy galambok elengedésével helyettesítették.
IX. századi Veni Sancte gregorián dallam:
Rengeteg Mária-kegyhelyünknek, így Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Máriakönnyének, Pálosszentkútnak van pünkösdkor búcsúünnepe, a csíksomlyói ezek közül kiemelkedik; az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Őrzi még a magyarság ősi Nagyasszony-tiszteletének, valamint nap- és holdkultuszának emlékét (Napba öltözött asszony). Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban megverték a fejedelem hadait, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, egész Erdélyből és Moldvából is idezarándokolnak. A csíksomlyói búcsú a székely helytállás, hithűség, a Mária-tisztelet ünnepe is több mint négyszáz esztendeje.
Kilenc moldvai csángó falu népe például közös zarándoklatot tartott; a Széphavas tetején egy kápolna romjainál gyűltek össze fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, amiket összeérintve indultak a csíksomlyói búcsúra – visszatérőben nagy sokaság kísérte őket a Széphavasig, ahol miséztek és mulatoztak is. A szokásnak egy nagyobb járvány vetett véget. A művészettörténetben végtelen számű műalkotással örökítették meg a történelmi eseményt. A középkori hagyomány hosszú ideig összekötötte a Szentlélek eljövetelét Mária mennybevételével.
A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap.
Ternyák Csaba egri érsek szavaival szombaton kezdetét vette Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit összefüggéséről beszélt.
Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.
Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte, a keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.
