A szóvivő emlékeztetett, az árfolyamgát igénylésének határideje május 31. lett volna, ezt azonban eltörlik. Az árfolyamrögzítés lehetőségével eddig 150 ezer család élt – közölte Selmeczi Gabriella, javasolva egyúttal, hogy aki még nem vette igénybe az árfolyamgátat, tájékozódjon bankjánál, és éljen a lehetőséggel, mert ez csak előnyökkel jár. A fideszes politikus szerint a baloldali kritizálók elfelejtik, hogyan is került sok család a devizahitel-csapdába. Bajnai Gordon volt miniszterelnök például úgy vélte, a családok tehetnek arról, hogy adósságcsapdába kerültek – tette hozzá. Selmeczi Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002 után a Gyurcsány–Bajnai-kormány eltörölt minden kormányzati lehetőséget, amely addig járt az otthonteremtőknek, devizahitelekbe hajszolva ezzel a lakosságot.
Az árfolyamgát keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni.
A kormánypárt szóvivője a hétfői tájékoztatón szólt arról is, hogy folytatódik a rezsicsökkentés: a parlament hétfőn szavaz annak az előterjesztésnek a módosító javaslatairól, amely a PB-gáz-palackok díjának – a fogyasztóvédelmi bizottság javaslata alapján a 2012. december 1-jei árakhoz képest végrehajtandó – tízszázalékos csökkentését tartalmazza.
Selmeczi Gabriella megjegyezte azt is, hogy októbertől újabb rezsicsökkentésre lehet számítani. A rezsicsökkentésnek köszönhetően átlagosan várhatóan 95 ezer forintot takaríthat majd meg egy család éves szinten – fűzte hozzá.
A napokban a két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 is tiltakozott a reklámadó tervezett bevezetése ellen. Ezzel kapcsolatban a kormánypárt szóvivője hangsúlyozta: nincs még konkrét törvényjavaslat a reklámadóról, így annak mértékéről sem lehet vitázni. Megjegyezte ugyanakkor: korábban több bank is előállt azzal a fenyegetéssel, hogy a bankadó bevezetése esetén kivonulnak Magyarországról, „aztán végül is maradtak”. „Reményemet fejezem ki, hogy az RTL Klubra és a TV2-re a jövőben is számíthatunk, és nagy figyelemmel fogjuk követni a híradóikat” – mondta Selmeczi Gabriella, hozzátéve, hogy a kormánypárti képviselők között is téma a reklámadó.
Megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint az Európai Unió követel újabb bevételeket Magyarországtól, az unió kérésére vette tervbe a kormány a reklámadó esetleges bevezetését. Az EU kifejezetten megszorításokat kér Magyarországtól, a kormány és a Fidesz azonban kijelentette, a családokat nem hajlandó megszorítások alá vetni, „szeretnénk máshonnan megtalálni ezeket a forintokat” – fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy ez lehet a reklámadó, amelyről azonban még nincs döntés, „ez egy lehetséges variáció”.
Nem igazak azok az állítások, miszerint Európában példa nélküli a reklámadó. Elég a szomszédba átpillantanunk: Ausztriában 2000 júniusában emelkedett helyi szintről államira a reklámok megadóztatása, melynek szintje általánosan 5 százalék. Keleti szomszédunknál – Észtországhoz hasonlóan – az önkormányzatok szedik a reklámadót, ezenfelül Romániában 12 százalékos felárat kell fizetnie azoknak a cégeknek, melyek egészségre káros terméket kívánnak népszerűsíteni.
Svédországban az 1970-es évek óta sarcolják a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámokat, a napilapokban 3, míg más médiákban 8 százalékos a mértéke. A rádióktól és tévéktől más címeken szednek be pénzt.
A válság által sújtott Görögország 2010 júliusában vezetett be brutálisnak mondható, 20 százalékos extraadót a tévéreklámokra, mellyel az adó aránya 64,5 százalékosra nőtt.
A sajtóban megjelentek szerint a magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét. Eszerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja pedig az ebből származó nettó árbevétel lenne. Az adó mértéke sávosan emelkedne: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot.
