Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a júliusban megnyitó dohányboltokban fagylaltot és jégkrémet is árulhassanak. A parlament hétfőn még nem a trafiktörvény újabb módosításáról, hanem a Lázár János államtitkár javaslatához érkező módosító indítványokról döntött. Zárószavazás jövő héten lehet. A termékkör bővítését a költségvetési bizottság kezdeményezte, a Ház pedig kormánypárti szavazatokkal jóváhagyta.
Július 1-je után kiderül, hogy történtek-e visszaélések a trafikpályázatoknál, mivel nyilvánosságra hozzák, hogyan döntött a trafikok sorsáról a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában jelentette be.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a trafiktörvény fő szorgalmazója volt, egy a múlt héten közölt interjújában hangsúlyozta: az volt a lényeg, hogy a multiktól magyar vállalkozásokhoz, lehetőleg kisvállalkozásokhoz kerüljön a dohányárusítás joga. Felvetette azt is, szerinte a Philip Morris dohányipari multi állhat a dohánybolti koncessziók kiosztása körüli botrány mögött, a cégnek ugyanis súlyos érdeksérelmet okozott az átalakítás.
A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján a dohányboltokban a dohánytermékeken kívül mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyeket is áruljanak. A jogszabály idén februárban elfogadott újabb módosítása után pedig szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is kínálhatnak a trafikok. A módosítások között határoztak arról, hogy a koncessziós díjból származó bevétel teljes egészében az állami tulajdonú Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. működését szolgálja majd.
Az első fordulóban 1417 trafikkoncesszió nem kelt el, többnyire a kétezernél kevesebb lakosú településeken, ezekre megjelent az új kiírás. Ahol a második kiírás is eredménytelen, három éven belül kell új pályázatot kiírni a most elfogadott szabályok szerint.
Nem érkezett viszont olyan módosító javaslat, amely tovább növelné a Miniszterelnökséget vezető Lázár János által javasolt tízszázalékos garantált árrést. A fideszes politikus korábban azt közölte, Orbán Viktor kormányfőnek határozott álláspontja, hogy 10 helyett 12 százalékos árrést kellene biztosítani a dohány-kiskereskedőknek, és kérte, hogy a Fidesz-frakció fontolja meg ezt.
Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők támogatása és a vakok személyi járadéka – döntött a parlament. Az ellátások a jövőben nem a 2009 óta változatlan összegű nyugdíjminimumhoz igazodnak, hanem az évenkénti nyugdíjemeléssel egyszerre és azonos mértékben növekednek. A jogszabályt 234 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 73 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel voksoltak, az ellenzéki frakciók tartózkodtak, a nem szavazatok nagy részét függetlenek adták le.
A vakok személyi járadéka havi nyolcszáz forinttal emelkedik, 16 ezer 160 forint lesz, míg a fogyatékossággal élők támogatása 19 500, illetve 24 ezer forint (az eddiginél 975, illetve 1200 forinttal több).
A képviselők két kormányközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárultak. Előbb az osztrák és a magyar kabinet közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást fogadták el ellenszavazat nélkül, a Jobbik tartózkodásával, majd egyhangúlag jóváhagyták a magyar és az ukrán kormánynak a kombinált, vagyis részben vasútra terelt árufuvarozás támogatásáról szóló egyezményét is, amelytől a közúti balesetek számának csökkenését várják.
Érvényben hagyta az Országgyűlés kormánypárti többsége az alkotmányügyi bizottság április végén hozott általános érvényű állásfoglalását, amely kimondta: a Ház zavartalan működése érdekében indokolt lehet, hogy a paritásos mentelmi bizottság akkor is ülésezzen, amikor átmenetileg nem áll fenn a testületben a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő létszámaránya. Az állásfoglalás szerint ez nem érinti a bizottság ülésein hozott döntések érvényességét.
A parlament fenntartotta Daher Pierre mentelmi jogát. A kazincbarcikai kórház igazgatójaként is dolgozó fideszes politikust az intézmény védelmére alakult csoport egyik tagja jelentette fel könnyű testi sértés miatt. A feljelentés szerint a politikus kórházi irodájának ajtajában egy szóváltás után megragadta a nő karját és kilökte a folyosóra. Ennek nyomán a nő kezén véraláfutásos sérülések keletkeztek.
Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke az esetet úgy írta le: a nő behatolt Daher Pierre irodájába, és „ott verte a cirkuszt annak érdekében, nehogy bezárják a kórházat”. A kereszténydemokrata politikus megjegyezte, kételkedik abban, hogy az igazgató főorvosnak ez volna a szándéka. Beszámolója szerint Daher Pierre, miután hiába kérte a nőt, hogy távozzon, megfogta a két karját és „kivezette” az irodából. Rubovszky György arra is kitért, hogy a nő ezután hazament, „órákig várt, és mivel nem sikerült bekékülő sebeket produkálnia”, látlelet nélkül tett feljelentést.
A Ház a mentelmi bizottság javaslatának megfelelően fenntartotta Daher Pierre mentelmi jogát. A kormánypártiak a tartózkodó Ángyán József kivételével mind így szavaztak. A mentelmi jog felfüggesztésére a Jobbik-frakció és a függetlenek nagy része, valamint öt szocialista képviselő voksolt. Nemmel a kormánypártiak mellett kilenc MSZP-s, két jobbikos és egy független képviselő szavazott. Hatan tartózkodtak.
