Teljes adatvédelmet és -biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon való részvételre külföldön regisztrálók számára – mondta el Potápi Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának elnöke kedden, azt követően, hogy a választási törvény végrehajtásáról tárgyalt a grémium a Parlamentben. A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy pártpolitikától és jelentős nézetkülönbségektől mentes szakmai vita zajlott a zárt ülésen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény végrehajtási rendeletéről. Reményei szerint a kormány az állandó testület javaslatait figyelembe veszi, és beépíti majd a készülő rendelet szövegébe.
Kérdésre válaszolva Potápi elmondta, hogy az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” – hangsúlyozta. Annak kapcsán, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt többen elvesztették szlovák állampolgárságukat, azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon részt vevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió.
A politikus közölte, hogy az ülésen felvetődött a kérdés: mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék. „Több elképzelést említettek meg, hogyan lehet megoldani, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezt a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy esetlegesen bármelyik párt, politikai erő visszaéljen a szavazatokkal” – jelentette ki Potápi Árpád. A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok tagjai, például a nemzetbiztonsági bizottság vagy a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai – tette hozzá.
A bankoknak a jelenlegi három helyett hat évük lesz arra, hogy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanokat eladják – javasolja az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító javaslathoz benyújtott indítványában a parlament gazdasági és informatikai bizottsága, amely szintén összeült kedden.
A hitelintézeti törvény a szavatoló tőke 5 százalékában korlátozza a hitelintézetek nem banküzemi célú ingatlan befektetéseinek az értékét. Ebbe azonban nem tartoznak bele a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanok, amiket a jövőben hat éven belül kell értékesíteniük. Egy másik indítvány a szén-dioxid-kvóta kereskedelméhez kapcsolódó uniós szabályokat honosítja és teszi átláthatóvá ezt a tevékenységet. Így kvóta árverezésekor ajánlatot csak az tehet, aki árutőzsdei szolgáltatás nyújtására jogosító engedéllyel rendelkezik.
A testület a távszerencsejáték-törvényt módosító javaslathoz is nyújtott be módosító indítványt, amely a pénzmosásellenes szabályok szerinti ügyfél-azonosítás új módját vezeti be, amely a távszerencsejáték-szervezők és a -játékosok részére is jelentősen megkönnyíti az azonosítási eljárást. Az új módszer szerint a szervező, a leendő játékos által az online regisztráció során megadott adatok helyességét a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatbázis elektronikus megkeresésével ellenőrizheti. Ha a nyilvántartó az adatok helyességét megerősítő üzenetet küld a szervezőnek, az ügyfél-azonosítást a szervező sikeresen elvégezte, és további levélváltásra, egyéb ellenőrzésre – a játékos azonosítása érdekében – nincs szükség.
A közigazgatási adatbázis lekérdezése a kiskorú játékosok kiszűrésére is különösen alkalmas, több uniós tagállamban (például Franciaországban, Finnországban) is sikerrel alkalmazott módszer. A magyar nyilvántartóban nem szereplő játékosokra a továbbiakban is a pénzmosás megelőzéséről szóló törvénynek a személyes megjelenést nem kívánó ügyfél-azonosítási szabályai alkalmazandók.
