Alaptörvény-ellenesek a bírósági törvény egyes rendelkezései

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a bíróságokra vonatkozó törvények egyes rendelkezései.

Az Ab mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg azon rendelkezések vizsgálatakor, amelyek lehetőséget adnak az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláshelyre kiírt pályázat diszkrecionális eredménytelenné nyilvánítására, ugyanis a pályázati eljárásban nincs a jogbiztonság követelményének megfelelően szabályozva, hogy milyen esetkörökben, milyen indokok alapján lehet eredménytelennek nyilvánítani az olyan pályázatot, amelyre több érvényes és rangsorolt pályázat is időben beérkezett.

Azzal kapcsolatban, hogy az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja, az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az OBH elnöke azokat a személyzeti jellegű intézkedéseket tartalmazó határozatait, amelyekkel szemben jogorvoslatnak van helye, köteles okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolni. Ezt követeli meg a jogbiztonság alkotmányos alapelvének érvényesülését biztosító eljárási garanciák, köztük a jogorvoslathoz való jog hatékony érvényesülése.

Az Ab a Kúria elnökére vonatkozó megválasztási feltételek alkotmányossági vizsgálatát kérő indítványt visszautasította, a bírósági törvények egyéb rendelkezéseit kifogásoló indítványokat pedig érdemi vizsgálat után elutasította.

Az ügy kapcsán az Ab vizsgálta a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságának kérdését az alaptörvény negyedik módosításával összefüggésben. Az Ab szerint az alaptörvény hatálybalépése előtti határozataiban foglalt érvek felhasználását kellő részletességgel indokolni kell. A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az alaptörvény értelmezésére. Az Ab felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az alaptörvény adott szakaszának a korábbi alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya.

A testület meglehetősen megosztott volt e határozat meghozatalakor. A három párhuzamos indoklás – Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós – és a különvélemények részben egymástól is eltérő megfontolásokból születtek. Különvéleményt fogalmazott meg az elnökkel együtt a 15 fős Ab hét tagja: Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László.

A Fidesz üdvözli az Alkotmánybíróságnak a negyedik alkotmánymódosítás értelmezése kapcsán hozott döntését, amely egyértelmű cáfolatát adja annak az ellenzék által hangoztatott, nemzetközi fórumokon is többször megismételt vádnak, amely szerint a módosítás lehetetlenné tenné azt, hogy az Ab korábbi döntéseivel egyező határozatokat hozzon – kommentálta a szerdai döntést Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

A kormánypárti politikus az MTI-nek elmondta: az Ab indokolása egyértelművé teszi, hogy a negyedik alkotmánymódosítás kiszélesítette az Ab hatáskörét, hiszen a hatáskör szélesítéseként értelmezhető az, hogy a testület az alaptörvény rendelkezéseiből juthat a korábbi határozatával azonos vagy attól eltérő következtetésre is.

A fideszes politikus az MTI kérdésére kitért a bírósági szervezeti törvényről kimondott Ab-véleményre is, amelyet éppen a kormány kezdeményezett. Mint elmondta, a testület bizonyos rendelkezések sarkalatosságát megsemmisítette, de a törvény összességében kiállta a próbát. Azon a néhány ponton, ahol az Ab feladatot határozott meg az Országgyűlésnek, ott ezt a kormány elő fogja terjeszteni – tette hozzá.

Az Ab-döntésről az OBH azt emelte ki: az Ab megállapította, hogy összhangban vannak az alaptörvénnyel a jogegységi eljárásra, az OBH elnökének helyettesítésére, az Országos Bírói Tanács összetételére és vezetésére, a bírói álláspályázatokkal kapcsolatos jogorvoslatokra, a bírák kirendelésére és a bírák fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések.

A vizsgált törvények átmeneti jellegű, illetve már teljesedésbe ment rendelkezéseinek sarkalatossá nyilvánítását megsemmisítő alkotmánybírósági rendelkezésekkel kapcsolatban az OBH azt hangsúlyozta, hogy e szabályok változatlan tartalommal maradnak hatályban, csupán sarkaltos mivoltuk szűnik meg.

Az Ab kimondta azt is, hogy az OBH elnöke azon személyzeti jellegű határozatait köteles okszerűen megindokolni, amelyek ellen jogorvoslattal lehet élni. Ezzel kapcsolatban az OBH arra mutatott rá, hogy a hivatal elnöke eddig is ennek megfelelően járt el, ezért ez a személyzeti határozatok terén változást nem jelent.