A négy vádlottnak augusztusban a törvény erejénél fogva megszűnik a négy éve tartó előzetes letartóztatása, ha addig nem születik meg az elsőfokú döntés.
A keddi tárgyaláson K. István másodrendű vádlott a saját védelmében órákon át sorolta a vád szerinte egyoldalú, megalapozatlan állításait, illetve vádlott-társa, Cs. István terhelő vallomásának szerinte valótlan részeit, és többször hangsúlyozta, hogy nem is járt a gyilkosságok helyszínén. K. István szerint Cs. Istvánnak voltak szélsőséges nézetei, nem neki, és a vádlottak közül egyedül Cs. István „kapott emberek megölésére kiképzést”, amikor szerződéses katona volt.
Cs. István – állításával ellentétben – ismerte a gyilkosságoknál használt vadászfegyvereket, és tudta is használni őket, és arra is van adat, hogy az egyik támadás után iszogatott, vígan ünnepelt, „biztos jól szórakozott” – mondta vádlott-társáról K. István, aki szerint Cs. István az eljárás során „kisebbítette szerepét”, pedig az egyik támadás kapcsán K. István még arra is célzott, hogy ott Cs. István lehetett a tettes. Arra azonban K. István nem adott magyarázatot, honnan is tudja, mit követett el valójában Cs. István a vádbeli helyszíneken.
P. Zsolt harmadrendű vádlott néhány mondatos felszólalásában arra kérte a bíróságot, hogy ne kövesse el az ügyészség hibáit, és csak törvényes bizonyítékokra alapítsa döntését.
A törvényszék az ügyészi, ügyvédi perbeszédekre és a vádlotti felszólalásokra tekintettel egy rövid időre újra megnyitotta a bizonyítást és ismertetett néhány nyomozati cselekményekkel, házkutatásokkal kapcsolatos iratot, majd július 24-re napolta el a romagyilkosságok büntetőperét.
Az ügyész korábban perbeszédében K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, amelyért esetükben tényleges életfogytiglant kért, míg Cs. István esetében határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta.
A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte korábban. A negyedrendű vádlott ügyvédje szerint például védence legfeljebb bűnpártolást követett el egy vagy két támadásnál, és ezért elegendő büntetés négy éve tartó előzetes letartóztatása. Cs. István egyébként is csak belesodródott a cselekménysorozatba, amelyről kezdetben azt sem tudta, hogy mi a valódi célja, később pedig társai fenyegetései miatt nem tudott kiszállni. Védője szerint Cs. István szinte megkönnyebbült, mikor elfogták.
