A független országgyűlési képviselő elmondta: óriási az a dokumentumanyag, amelyet át kell tanulmányozniuk, ezért folytatniuk kell az iratbetekintéseket. Ezzel együtt nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy – ha indokolt – további dokumentumokat kérjenek be iratbetekintés céljából, akár a meghallgatások megkezdése után is – tette hozzá.
Arról szeptemberben döntenek, hogy szükség van-e a szeptember 30-ai határidő meghosszabbítására – mondta Mile Lajos, de megjegyezte: eddigi tapasztalatai alapján vélhetően kezdeményezni fogják a határidő meghosszabbítását.
Mile Lajos elmondta, hogy az már a szereplők életútjából is adódik, hogy nem elég csak a találkozók idejét, illetve az azt megelőző egy-két év iratanyagait áttanulmányozni, de az még nem eldöntött kérdés, hogy időben mennyire mennek vissza és tematikailag mennyire széles körben vizsgálódnak.
A bizottság elnöke azt is elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban meghallgatandók körének megállapításában, majd a bizottsági munka végén is vitákra számít. Mile Lajos feltételezései szerint ugyanis a jelentés elkészítésének időszakában már markáns politikai szándékok is megjelennek majd.
Ismert, a Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban nyilvánosságra került. Ebből kitűnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A Portik–Laborc-találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk van az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állítják, hogy manipuláltáka felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-i Rájátszás című műsorában.
