Megvédik a bejelentőket a korrupció elleni harcban

A köz- és magánszférában egyaránt tartalmaz bejelentővédelmi intézkedéseket a korrupció visszaszorítását célzó új törvényjavaslat.

A közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslattal független kivizsgálási lehetőséget és teljes anonimitást biztosítanak mindenki számára, aki ilyen közérdekű bejelentést tesz. Az állampolgárok munkavállalóként, köztisztviselőként vagy magáncégek alkalmazottaiként úgy jelenthetnek be egy-egy esetet, hogy ők maguk ebben nem érdekeltek, azaz a közpénzek védelméért vagy a gazdasági verseny tisztaságáért szeretnének fellépni – mutatott rá. Kifejtette, hogy az egyes ügyekben eljárásra jogosultak lehetnek az integritásfelelősök, akik őrködnek afölött, hogy a korrupciónak kitettség minél kisebb legyen a közintézményekben, és azok megőrizzék „az ellenálló képességet”.

A felelősöket kinevezik, és munkájuk mellett végzik ezt a tevékenységet, pluszfeladatként. Jelenleg kísérleti jelleggel a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgoznak ilyen felelősök, s ha beválik, akkor teljes körűen is bevezethetik a rendszert. A bejelentéseket országos hatáskörrel az ombudsman bírálja majd el – jelezte Rétvári Bence, és hozzátette: azért döntöttek az alapjogi biztos mellett, mert nála megvan az infrastrukturális háttér, tudja kezelni az ilyen bejelentéseket, és az állampolgárok egyik legnagyobb bizalmi indexe a biztos intézményében van, emellett eljárása független, a kormányzati szervektől elkülönülten zajlik. Az államtitkár elmondta, védett elektronikus rendszert alakítanak ki az ősz folyamán, amely biztosítja a bejelentő anonimitását, ugyanakkor érdemi visszajelzést is adhat az ügy állásáról a biztos honlapján.

A bejelentést szóban és írásban is meg lehet tenni. A bejelentőket a törvény több fontos garanciával védené, minden intézkedésről, amely rájuk nézve hátrányos és a közérdekű bejelentés miatt következik be, a javaslat kimondja: jogellenes, és semmis.

Rétvári kiemelte, a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státusát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekről szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket és amelyeket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédről az államtitkár elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, megteheti a jövőben is, ez csak egy lehetőség, amelyet felkínálnak. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentők, az további garanciákat jelent az eljárás során – fejtette ki.

Az álfeljelentések kiszűréséről kiemelte: az alapjogi biztosra bízzák, hogy e téren eljárjon, meghatározza, mi az, amiben érdemes vizsgálatot indítani, neki ebben jelentős tapasztalata van. A politikus közölte, az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy, a bejelentő ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd biztosítani a teljes anonimitást.

Rétvári Bence elmondta, az elején nagyobb bejelentési hullámra számítanak, és lehet, nehéz munka lesz kiszűrni a nem érdemi bejelentéseket, de bíznak benne, hogy a szükséges tapasztalat már rendelkezésre áll. Kiemelte: széles körű egyeztetés mellett és nemzetközi – svájci, osztrák – példák alapján dolgozták ki a törvényjavaslatot, amely fél tucat egyéb jogszabályt is módosít.

Az államtitkár közlése szerint a törvényt szeptemberben kezdheti el tárgyalni a parlament, és októberben fogadhatják el. A január 1-jén életbe lépő európai szintű jogszabály érdemben javíthat a korrupcióellenes küzdelem helyzetén, és hatékony eszköze lehet a korrupcióellenes küzdelemnek – hangsúlyozta.