Július 16-án egyeztetett legutoljára Mesterházy Attila és Bajnai Gordon a 2014-es választási együttműködésről, amelyen elfogadtak egy dokumentumot, amely ha győznek, akkor a kormányprogram alapja lesz. Ebben gazdaság- és társadalompolitikai, illetve közjogi terveiket összegzik. A Hetek információja szerint az MSZP-ben sokan azt sérelmezik, hogy Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti alkalmatlanságáról beszéltek több helyütt is az ex-LMP-s országgyűlési képviselők, az Együtt köreiben pedig az okozott felháborodást, hogy a kormányközeli médiumok egyértelműen az MSZP-t „tolják”.
Korábban olyan információk láttak napvilágot, hogy Bajnai pártszövetsége a 106-ból akár 50 egyéni körzetben is igényt tartana arra, hogy a tervezett ellenzéki választási szövetség keretében jelöltet állítson a jövő évi választásokon. A Magyar Nemzet Bajnaiékhoz közel álló forrása szerint az MSZP ugyanakkor sokallaná, ha az Együtt–PM az egyéni indulóhelyek felére igényt tartana. Közvélemény-kutatási adatokra hivatkoznak, amelyek szerint a szocialisták támogatottsága legalább négyszer akkora, mint Bajnai szövetségéé, ezt az érvet viszont utóbbi szervezet nevetségesnek tartja, mondván folyamatosan változnak a felmérések eredményei.
Egy döntést kell meghozniuk az MSZP és a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 tárgyalásain részt vevőknek, mégpedig hogy az E2014 megkapja-e a mandátumok egyharmadát – negyven százalékát. Ha igen, akkor lesz megegyezés, létrejön a közös lista – mondta el Kiszelly Zoltán. Ha viszont nem kapják meg, akkor Bajnaiék külön listán indulnak, és a választóktól kaphatják majd meg, amit most Mesterházy Attilánál nem sikerült elérniük. A politológus szerint a külön listás indulás mindenképpen kockázatos lenne, ami minden bizonnyal nem nyerné el az ellenzéki oldalon lévők szimpátiáját sem, sokat elvenne a lendületükből.
Bajnaiék éppen azért kérnek legalább egyharmados részt a mandátumokból, hogy az MSZP ne kerüljön abszolút többségbe választási győzelem esetén – vélekedett a politológus. A szocialisták számára presztízsveszteség lenne egy ilyen megállapodás, mivel a pártelit nem szeretne olyan helyzetet, mint ami az SZDSZ-szel kapcsolatban kialakult a korábbi kormányzások alatt – tette hozzá. Kiszelly szerint az MSZP-nek abból a szempontból lenne érdeke a külön listás indulás, ha Bajnai mondaná ki, így egy esetleges vereséget rájuk lehetne kenni.
A szakértő szerint a többi kisebb ellenzéki párt soraiban egyfajta lázadás figyelhető meg, amit jól mutat Schmuck Andor nagyoknak adott ultimátuma is. Kiszelly Zoltán úgy látja, az egyik nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali erők melyik párt kvótájából kapnak majd bejutó helyeket, az MSZP listájáról vélhetően a Fodor-párt, a Demokratikus Koalíció és az MSZDP, a Bajnai-pártéból pedig a Párbeszéd Magyarországért részesedhet. A politológus szerint a szocialisták és a Bajnai-párt által aláírt közpolitikai alapvetés maximumterv, amelyhez kétharmados többség kell, ennek a realitása már más kérdés.
Kiszelly hangsúlyozta, hogy a két párt már megállapodott egy minimumtervben, amely például a tankötelezettség 18 évre emelését jelenti, a nehéz kérdéseket viszont hátrahagyták. „A kényes kérdésekben – például a független ügyészség és a média helyzete – a szocik már nem biztos, hogy annyira lelkesek, mint a későbbi koalíciós társuk.” A politológus úgy véli, Bajnaiék kompromisszumkészebbnek mutatkoznak a Fidesz irányában az alaptörvény módosítását illetően, mint az MSZP. A gazdasági kérdések teljesen konfliktusos területnek számítanak, mivel a szocialisták inkább követnék a Fidesz mostani politikáját, Bajnaiék pedig visszatérnének a korábbi évek szabadpiaci rendszeréhez.
