Rétvári Bence felhívta a figyelmet a TI kedden közzétett jelentésére, amelynek adatait összevetette a 2009-2010-es eredményekkel. Ez alapján megállapította, hogy míg 2010-ben az emberek 75 százaléka mondta, hogy az előző évben nőtt a korrupció, az idén már csak 61 százalékuk állította. Két éve 14 százalék volt azok aránya, akik fizettek kenőpénzt, jelenleg arányuk két százalékponttal alacsonyabb.
Ugyanakkor a világ minden országával együtt Magyarországon is vannak további teendők a korrupció visszaszorítása érdekében – fűzte hozzá az államtitkár. Kitért arra is: 2013 felmérése alapján Magyarország a legjobban teljesít a visegrádi országok közül a korrupció elleni küzdelemben. Kifejtette: az emberek többségének véleménye szerint 2010 előtt az intézményes korrupció uralta az államot. Hozzátette, hogy „a magyar kormány az elmúlt három évben többet tett a korrupció visszaszorítására, mint a megelőző két kormány együttvéve”.
Emlékeztetett arra: Magyarország 2010-ben csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához, 2011-ben az alaptörvény rögzítette az offshore-tilalmat a közpénzek terén, a kormány 2012-ben fogadta el a kétéves Közigazgatási korrupcióellenes programot, 2013-ban civil szervezetek kezdeményezésére Magyarország csatlakozott Nyílt kormányzati együttműködés programhoz. Az ügyészségen külön csoport foglalkozik a korrupciós bűncselekményekkel, az új Btk. tovább szigorította a vesztegetési bűncselekmények szankcióit, és létrejött a Közszolgálati etikai kódex is – fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence kitért arra is: az új Nemzeti alaptanterv a középiskolás diákok etikaoktatásának részévé tette a korrupció elleni küzdelem tudatosítását.
Az államtitkár a következő időszak korrupcióellenes küzdelmében fontos állomásként beszélt a bejelentő védelemről szóló törvényjavaslatról, amely az alapjogi biztos intézményén keresztül lehetőséget ad a korrupciógyanús ügyet bejelentő magánszemélyeknek névtelenségük megőrzésére. A javaslatot a kormány benyújtotta a parlamentnek, amely szeptemberben kezdheti megvitatni.
Saját bevallása szerint legalább egy alkalommal fizetett kenőpénzt az elmúlt egy évben a szlovákiai háztartások több mint egyötöde, ami a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban (EU) – derült ki a felmérésből. A civil szervezet adatai szerint Szlovákiában az emberek 21 százaléka vallotta be, hogy fizetett már kenőpénzt az elmúlt egy évben, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-ban, ennél nagyobb mértékben már csak Görögországban (22 százalék) és Litvániában (26 százalék) ismerték el a kenőpénzfizetést. A vizsgált uniós tagállamok közül ez az érték Dániában a legalacsonyabb (1 százalék), az EU-ban átlagosan 11 százalék, Magyarországon 12 százalék.
A felmérés szlovákiai résztvevői azt mondták: leggyakrabban az egészségügyben fizettek csúszópénzt, ezt a hivatali ügyintézés során, illetve a rendőröknek adott kenőpénzek előfordulási aránya követi. Érdekességnek számít, hogy a leggyakrabban a gyengébb anyagi helyzetben lévők fizetnek kenőpénzt, ezen a csoporton belül a legtöbbször a nyugdíjasok az egészségügyben.
A felmérés szerint a szlovák lakosság csupán fele jelentené, ha korrupcióval szembesülne, ez az arány az EU-ban meghaladja a 70 százalékot. Az ilyen jellegű bejelentéstől tartózkodók legnagyobb hányada (40 százalék) ezt a döntését azzal indokolta, hogy fél az esetleges megtorlástól, 37 százalékuk pedig azt mondta: azért nem tesz ilyen bejelentést, mert annak úgysem lenne semmilyen hatása. A korrupciós viselkedés bejelentésének negatív következményeitől az unión belül a szlovák lakosságnál nagyobb arányban már csak Cipruson, Olaszországban és Portugáliában tartanak.
A felmérés szlovákiai résztvevőinek legnagyobb hányada, a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli: a kormány korrupcióellenes lépései hatástalanok. Ez az egyik legmagasabb arány az unión belül, a felmérés magyarországi résztvevőinek csak 48 százaléka vélekedett így. A szlovákiai válaszadók hasonló mértékben (60 százalékot meghaladó arányban) állították azt, hogy a szlovák kormány döntéseit a háttérből, magánérdeket követve irányítják. Szlovákiában leginkább (a válaszadók 69 százaléka) a bíróságokat tartják korrupt intézménynek, a sorban a köztisztségviselők, a hivatalnokok, majd a politikai pártok következnek.
