A tanári bérrendezés és más kisebb ügyek miatt hívták össze (Navracsics Tibor kezdeményezésére) kétnapos rendkívüli ülésre a T. Házat. A hétfői munkanapot Gyarmati Dezső közelmúltban bekövetkezett halála miatt gyászszünettel kezdték a honatyák (a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó MDF-es képviselő is volt korábban). A KDNP is gyászolt, Keresztes Sándor volt alapító-pártelnöknek is szólt a rövid néma felállás.
A nyári rendkívüli ülésnap első napirend előtti felszólalója Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető volt, aki hosszasan ecsetelte Keresztes Sándor közéleti szerepvállalását a magyarországi kereszténydemokrácia történetében.
Hiller István (MSZP) A vakáció végén címmel ragadott szót, aggódva szülők ezreinek bosszúsága miatt. Szerinte emberemlékezet óta nem volt ennyi tiltakozás és megmozdulás a pedagógustársadalomban, mint most nyáron. Úgy vélekedett, a kormány túllőtt a céltáblán az igazgatókinevezési rendszer átalakításakor, és emiatt tiltakozik most rengeteg tanár. A kormány nevében Hoffmann Rózsa Emmi-államtitkár válaszolt, azt mondta, a tanárok a tanévkezdéssel kapcsolatos változásokkal már egy hónapja tisztában voltak. A tiltakozásokra utalva leszögezte: ezek mesterségesen gerjesztett indulatokból fakadnak.
A jobbikos Szávay István azt követelte, hogy a külügy védje meg Vona Gábort, akinek – állítása szerint – a román sajtó kiforgatta azon szavait, melyek szerint a konfliktust adott esetben fel kell vállalni a szomszéd országokkal. „A kormány a románok oldalára állt” – vélekedett, hozzátéve, a Jobbik nem akar konfliktust szítani, de elhajolni sem az elől. Hiányolta a kormány megszólalását a Tőkés László román állami kitüntetésének elvételével való fenyegetés kapcsán. Martonyi János külügyminiszter válaszában helyretette Szávay egyik mondatát, ugyanis nem a jelenlegi, hanem az előző román kormány idején volt évtizedek óta a legjobb a viszony Románia és Magyarország között. Lelkiismeret-vizsgálatot javasolt Szávaynak abban az ügyben, hogy a Jobbik megnyilvánulásai segítették-e a határon túli magyar közösségeket vagy sem. „Nekünk nem a magyarellenes érzések szítása az érdekünk” – fogalmazott Martonyi, aki szerint minden nemzetpolitika akkor sikeres, ha egység áll mögöttük.
A sorban utolsóként Rogán Antal (Fidesz) ismertette, miért kellett megszabadulnunk az IMF-hiteltől. Bajnai Gordon gazdasági miniszter vezetésével, mint idézte, 2008-ban 8 milliárd euró hitelt igényelt úgy, hogy azt a következő kormánynak kelljen visszafizetni. Szerinte a hitel nem azért volt drága, mert a kamatai magasak voltak, hanem mert az IMF-nek cserébe követelései voltak, mindenhol ugyanaz: privatizáció, nyugdíjelvonás. Mint mondta, Bajnai kormánya ezt a követelést végrehajtva 2009-ben megsarcolta a nyugdíjasokat és a tanárokat is. „Az IMF-nek nem lehet többé követelése Magyarországgal szemben” – jelentette ki, hozzátéve, elkezdődhet végre a béremelések korszaka Magyarországon.
Válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett, az IMF-től való elköszönésre az első Orbán-kormány idejéről is volt példa, és a ciklus végén még úgy látszott, hogy 2008-ban euróval fizethetünk Magyarországon. „Magyarország a görög utat elkerülte”, fogalmazott a tárcavezető.
Az ezt követő interpellációs blokkot követően a köznevelési törvény módosításának tárgyalásába kezd a Ház, várhatóan a házszabálytól eltérően: a képviselők még aznap lefolytatják az összevont általános és részletes vitát az emberi erőforrások miniszterének előterjesztéséről. Kedden, a napirend előtti felszólalásokat követően, az esetleges módosító javaslatokról szavaznak a képviselők, illetve a zárószavazást is megtartják a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról.
