Minden jó szándékuk ellenére hiányosak azok a kormányrendeletek, amelyek az Antall- s az első Orbán-kormány idején születtek a kommunizmus idején meghurcoltaknak fizetendő kártérítés ügyében. E jogszabályok ugyanis kimondják, többek között „az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjeit” illeti meg juttatás. Ám Szerencsés Károly történész a Magyar Nemzetnek nyilatkozva rámutatott: 1963-ban nem ért véget a diktatúra, ezután is születtek politikai indíttatású ítéletek a rendszer alapjait megkérdőjelezőkkel szemben. Például aki az egypártrendszert bírálta, vagy az „örök és megbonthatatlan szovjet–magyar barátságon” viccelődött, könnyen rács mögött találhatta magát. Úgy vélte, ezért nem lehet 1963-nál határvonalat húzni, még akkor sem, ha ekkortól már nem voltak jellemzők a második világháború és az ötvenhatos szabadságharc vérbefojtása utáni koncepciós eljárások. Szerencsés Károly kiemelte: 1963 után is sokakat börtönöztek be például politikai izgatásért vagy tiltott határátlépésért, és ők is ugyanúgy a diktatúra áldozatainak tekinthetők, mint a ’63 előtt elítéltek.
A lap megkereste az ügyben Rétvári Bencét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, azt tudakolva, miért 1963 a vízválasztó a kárpótlási jogosultság tekintetében. Az államtitkár azt válaszolta: ezt a kilencvenes évek elején hozott rendeletek határozták meg. Azon az alapon, hogy bár 1963 után egyedi esetekben születtek politikai motivációjú ítéletek, előtte jobbára kollektív, nagyobb csoportokra vonatkozó ítéleteket hozott a kommunista rendszer bírósága. Rétvári példaként említette a hortobágyi deportáltak esetét, akiket 1950 és 1953 között tömegesen, egy éjszaka leforgása alatt kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az állam nem felejtkezett el azokról sem, akiket 1963 után ítélt el az akkori diktatúra államgépezete. Az ő juttatásaikról egy kilencvenes évek elején született kormányrendelet határoz. E körbe tartoznak azok, akiket 1963 és 1989 között egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt elítéltek, ám azokat egy 1992-es törvény semmissé nyilvánította.
Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ötvenhatos halálraítélt a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a jövő heti Fidesz-frakcióülésen fölveti a témát.
(Katona–Pilhál)
A pénteki Magyar Nemzetben a teljes cikket elolvashatja!
