Karácsony elmondta, hogy míg a 106 egyéni körzetről meg tudtak állapodni, a miniszterelnök-jelölt személye körül nem nagyon rajzolódott ki semmilyen megoldás. Ezért javasolta azt, hogy nyissák ki ezt a vitát. Rámutatott arra is, hogy olyan sok technikai buktatója van egy ilyen folyamatnak, hogy nem biztos, hogy találnak megfelelő megoldást. Csak olyan módszertant, intézeteket és folyamatokat lehet alkalmazni, amelyben mindenki egyetért – mondta. Szerinte a közvélemény-kutatás nem manipulálható és elég nagy mintát jelent, de hibája, hogy nem mozgatja meg a választóközönséget, és lehet, hogy erre is szükség lenne. Karácsony maga is úgy gondolja, sok érv szól a közvélemény-kutatás mellett, de nem ideális módszer, inkább optimálisnak mondaná.
A Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint az, hogy egyik jelölt sem akar visszalépni, egy paradox helyzet leképeződése, hiszen Orbán Viktor méltó ellenfelét keresik. Nem arról van szó, hogy itt mindkét fél a hatalomhoz ragaszkodik. A miniszterelnök-jelöltjüknek egy nagyon kemény választási küzdelemben kell majd helytállnia, furcsa is lenne tehát, ha bármelyikük olyan személyiség lenne, aki önként feladná a harcot most. Karácsony úgy véli, hogy a jelöltállítást viszonylag rövid idő alatt meg fogják oldani.
Karácsony mostani manipulációval kapcsolatos kijelentése annak fényében meglehetősen furcsának hat, hogy közvélemény-kutatási berkekben az egyik legalantasabb eszközökhöz nyúlt 2005-ben. Akkor a Medián munkatársaként arról kérdezték a hódmezővásárhelyieket, hogy „Elhiszi-e, hogy Lázár János polgármester veri a feleségét?”. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is tartalmazott az a közvélemény-kutatás, amelyet 600 fős mintán végzett a Medián az 50 ezer lakosú Csongrád megyei városban.
Amíg a Medián nem hajlandó elárulni, ki a megbízója, az MSZP-t kell sejtenem mögötte – mondta még akkor Lázár. A fideszes országgyűlési képviselő kijelentette: személyiségi jogi pert indít a közvélemény-kutató cég ellen, mert hazai politikussal kapcsolatban ilyen, kérdésnek álcázott rágalmazó állításokat még sohasem fogalmaztak meg a különböző kérdőíveken. Szerinte a felmérés célja lehet, hogy politikai ellenfelei megtudják: a különböző rágalmak mennyire hatásosan használhatók fel ellene a választási kampányban.
Karácsony egyébként 2005-ben a Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalának koordinációs államtitkárságán dolgozott politikai tanácsadóként. A koordinációs államtitkárság felelt az MSZP és az SZDSZ közötti együttműködésért, amelyet Horn Gábor liberális politikus vezetett.
Mint ismert, Karácsony országgyűlésiképviselő-jelöltsége előtt a Medián közvélemény-kutató intézet kutatásvezetője volt 2007-2010 között. A cég 2006 és 2010 közötti korszak kommunikációs tortájának harmadik legnagyobb szeletét zsebelhette be. A Mediánhoz 716,5 millió forint vándorolt a korábbi kormányzati időszak évei alatt, amelynek során radikálisan nőtt az ország adósságállománya, meredeken csökkentek a reáljövedelmek és a megélhetési költségek a többszörösére emelkedtek.
Mindezek fényében egyáltalán nem volt meglepő, hogy Bajnai Gordon tavaly október 23-i színre lépését követően a Medián aktívan beszállt a politikai küzdelmekbe. A cég a volt miniszterelnök aktivizálódását követően rögtön 22 százalékos eredményt mért a biztos szavazók között az Együtt 2014-nek. Ezt követően Karácsony és köre szétrobbantotta az LMP-t és csatlakozott Bajnaiék mozgalmához, amelyet a Medián egyébként továbbra is 10 százalék fölött mér a többi közvélemény-kutató intézettel szemben.
Időközben kiderült, hogy az MSZP országos hírzárlatot rendelt el Bajnai Gordon hétfői bejelentésével kapcsolatban, miszerint készek elfogadni a szocialisták múlt pénteken ismertetett, a 106 egyéni körzet felosztására vonatkozó javaslatát, a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztásának módjában azonban ragaszkodnak saját – előválasztásról szóló – elképzeléseikhez. Az MSZP legutóbbi – és azóta vissza nem vont – álláspontja szerint ugyanakkor tárgytalannak tekintette a pénteki javaslatot.
Ismert: pénteken Bajnaiék olyan javaslattal álltak elő az MSZP számára, hogy egy kéthetes kampánykörutat követően két nagy közvélemény-kutató cég azonos módszerrel végezzen egy nagy mintás vizsgálatot, és ennek végeredménye alapján dőlne el, hogy ki lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Mesterházy Attiláék viszont mind a 106 választási körzetben előválasztást szeretnének, „hús-vér választók szavazataival”. Ráadásul a szocialisták elnöke ultimátumnak tekintette, hogy az Együtt–PM javaslata az előtt kiszivárgott az ATV honlapjára, mielőtt azt Bajnai ismertette volna velük.
Kiábrándítóan hat a baloldali szavazókra a Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között az előválasztás kapcsán zajló adok-kapok. Belesétál-e az MSZP elnöke a csapdába? Van-e esélye, hogy a szocik szövetségre lépnek Gyurcsányékkal? Az MNO politológusokat kérdezett.
