KaritászPONT: innováció az adományozásban

Csak két hete nyitott meg, de már most látszik a Katolikus Karitász adományboltjának, a KaritászPONT-nak a sikere.

Molnár Dániel
2013. 08. 31. 10:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindannyian találkoztunk már a közismert adományozási formákkal: küldhetünk pénzt egy számlaszámra, vagy leadhatjuk megunt, kinőtt, ám jó állapotban lévő ruhaneműinket különböző segélyszervezeteknek, hogy eljuttassák azokhoz, akik rászorulnak. Ám mit kezdünk azokkal a holmikkal, amik még használhatók ugyan, de már nincs szükségünk rá, s hiába adnánk oda egy rászorulónak, ő sem tudna velük mit kezdeni? Nem, nem dobjuk ki őket, vagy várjuk meg a lomtalanítást, hanem elvisszük a KaritászPONT-ba.

A Katolikus Karitász első budapesti adományboltja augusztus elején nyílt meg a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes úton. Abban különbözik egy átlagos leadóhelynél, hogy ide bármit bevihet az ember, ami az ajtón befér. Itt pedig az adomány kétfelé oszlik: az egyik kupacba azok a dolgok kerülnek, amelyeket a szervezet közvetlenül fel tud használni a rászorulók megsegítésére, tehát kifejezetten a ruhaneműk. Ezeket elszállítják, hogy később központilag kiosszák őket.

Az áru másik fele a polcokon landol. Ezeket a termékeket – lehet az ékszertől kezdve a nyelvkönyvön és társasjátékon át az ét- és pohárkészletig bármi – a bolt kedvezményes áron értékesíti, így a nagylelkű adakozó „duplán támogathatja” a rászorulókat, ugyanis a bevételt a szervezet teljes egészében karitatív célokra fordítja.

A KaritászPONT vezetője, Joubert Olivér ezzel kapcsolatban kifejtette, nem a profit a fontos, hanem az, hogy az emberek tudomást szerezzenek arról, hogy itt közvetlen módon tudnak jótékonykodni, és „ez túlmutat a dolognak, a boltnak a prosperitásán”.

Az üzlet harmadik aspektusa, hogy helyet ad a Katolikus Karitász intézményeiben dolgozó, megváltozott munkaképességű emberek termékeinek. Ez a 24-féle, biogazdálkodásban termelt, ellenőrzött gyógytea ugyancsak megvásárolható a KaritászPONT-ban.

A kezdeményezést a kerületi önkormányzat is a szárnyai alá vette, ugyanis az üzlethelyiséget kedvezményes bérleti díj fejében bocsátották a Katolikus Karitász rendelkezésére. A bolt vezetője ezt nagy segítségnek érzi, s elmondta, bár szemmel látható, hogy hazánkban az efféle adományozási rendszer hagyományai kezdetlegesek, mégis van ok a bizakodásra, köszönhetően a pozitív visszajelzéseknek és az elmúlt időszakban tapasztalható jelentős árucsere-forgalomnak.

Az adományozás szokványos keretéből való kilépéssel más segélyszervezetek is próbálkoznak. A Baptista Szeretetszolgálat is útjára indította az angolszász charity shopok mintájára saját adományboltjait Baptista.Pont néven, mely modell legszembetűnőbben abban tér el karitászos társától, hogy a pontok nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet. Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója elmondta, a segélyszervezetek életében is fontos az innovatív hozzáállás, alkalmazkodni kell a világ és a társadalom változásaihoz.

„Sokan szeretnének adni, de nincs rá lehetőségük, idejük, hogy felkeressenek egy segélyszervezetet vagy megvásárolják az adományt, amit szeretnének” – fejtette ki. Az újítás példájaként említette legsikeresebb programjukat, a cipősdoboz-akciót, melyet néhány éve meghirdettek egy webáruház oldalán. Az igazgató elmondta, félt attól, hogy így az akció lényege veszik el, ám a kezdeményezés sikerrel zárult, közel ezer cipősdoboz kelt el digitálisan.

Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője ugyanakkor úgy látja, nem feltétlenül az adományozási struktúrák döntik el, hogy egy karitatív szervezet sikeres-e vagy sem. „Találkozásokra van szükség ahhoz, hogy az adományozás jól valósuljon meg, a módszer majdhogynem másodlagos” – fejtette ki az MNO-nak Romhányi. Hozzátette, nem az adományok mennyisége vagy minősége számít, hanem az, hogy a rászoruló szüksége találkozzon a segítségnyújtó szándékával.

Elmondta, rengeteg újdonság jelent meg a karitatív szervezetek életében is az elmúlt években, mint az okostelefonos adományozás, az online tranzakciók, vagy az adományvonalak. Az eszközök bővülnek és alakulnak, de a kérdés az, hogy a közvetítő szervezetek mennyire tudják betölteni a feladatukat – magyarázta a kommunikációs vezető, s hozzátette: „ha hitelesek és jól végzik a dolgukat, kapcsolatban állnak a rászorulókkal és képesek megszólítani az adományozókat, majdhogynem mindegy a csatorna”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.