– Az idegennyelv-tudással elég komoly baj van hazánkban, rengetegen vannak, akik még a diplomaszerzés idejére sem teszik le a szükséges nyelvvizsgát, és emiatt nem tudják átvenni az oklevelüket.
– Én nagyon örülnék neki, ha a megfelelő idegennyelv-tudás már a felvételi idején meglenne. Gondoljunk csak bele, a felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, a szakirodalom zömét angolul írják. Hogyan ismeri meg a diák a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél? Lássuk be, ha a középkorban a legegyszerűbb parasztgyerek is meg tudta tanulni a latint, akkor most, az internet és a televízió korában egyszerűen nem lehet mentség arra, hogy kibújjunk ez alól a kötelesség alól.
– Fontos változás lesz az intézményi struktúra átalakítása. Ennek kapcsán egyre többet hallani a közösségi főiskolák megjelenéséről. Ezeknek mi lesz a funkciója?
– A közösségi főiskolán kétéves a képzés, és a végén felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük. Ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Sajnos nálunk a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet.
Csókás Adrienn
A teljes interjút a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!