Többen jutottak be ingyenes helyekre, mint amennyit a kormány vállalt

Még a kormány által szerződésben vállaltnál is több hallgató jutott be ingyenes felsőoktatási helyekre Klinghammer István államtitkár csütörtöki összegzése szerint.

Selmeczi Gabriella a szerda este közzétett felsőoktatási felvételi ponthatárokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az eredetileg tervezett 55 ezer helyett csaknem 59 ezer diákot vettek fel államilag finanszírozott felsőoktatási képzésre. A fiatalok magas munkanélküliségéhez hozzájárult, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején nagyon rossz volt a felsőoktatási rendszer, és sok esetben értéktelen diplomákat kaptak a fiatalok, a jelenlegi kabinet ezért döntött az ágazat átalakításáról – közölte. Selmeczi Gabriella azzal zárta szavait, hogy ha a baloldalon múlt volna, tandíjat vezettek volna be.

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt – közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese. Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni.

A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni – fűzte hozzá.

Őrzi meghatározó helyét a hazai felsőoktatásban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az országos tendenciáknak megfelelően csupán néhány százalékkal csökkent az összes felvett hallgató száma, de a mérséklődés üteme alacsonyabb, mint tavaly – közölte Szabó Gábor rektor csütörtökön.

Összességében az új tanévre a tavalyinál mintegy kétszázzal több hallgató iratkozhat be államilag támogatott helyre az SZTE-n – közölte a rektor. Szabó Gábor kifejtette, egyelőre fenntartható pályán maradt az SZTE, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondta, a megváltozott felsőoktatási szakképzés az SZTE valamennyi karán népszerű volt a diákok körében, és kiemelkedően sokan tanulnak majd ebben a formában gazdaságtudományi, informatika és jogi szakterületen.

Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem – jelentette ki Debreceni Egyetem (DE) általános rektorhelyettese csütörtökön az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján. Jávor András azt mondta, a felvételi eljárás változásai mellett is megőrizte népszerűségét a DE, amely az első helyes jelentkezések alapján továbbra is a legnépszerűbb vidéki egyetemnek számít. A felvett állami ösztöndíjasok száma 4,3 százalékkal emelkedett, ami némileg jobb eredmény, mint az országos átlag, ugyanakkor nagymértékben, mintegy 40 százalékkal csökkent az önköltséges képzésre felvett hallgatók létszáma, bár még ez is jobb, mint az országos mutató – jelezte Jávor.

Összességében sikeresnek ítélte a 2013-as felvételi eljárást, hiszen az országosan csökkenő jelentkezések ellenére ebben a hátrányos helyzetű régióban meg tudták őrizni pozíciójukat a beiskolázásban. A Debreceni Egyetem a pótfelvételi eljárás során a szakok jelentős, döntő hányadát várhatóan meghirdeti, így azok elérhetők lesznek a jelentkezni kívánók számára, de már csak önköltséges formában – közölte a rektorhelyettes.

A kormány szakminisztere, Balog Zoltán, meghallva a kritikus diákok hangját tavaly decemberben állt a nyilvánosság elé, bejelentve, hogy nem lesznek keretszámok, kihúzva ezzel a tiltakozás eszközei közt nem válogató , Bajnai Gordon zakózsebéből előbújt HaHa és más liberális hallgatói csoportok méregfogát. Hogy tandíj semmiképp nem lesz, azt maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be korábban. Később a tárca – engedve szintén a HaHának – a hallgatói szerződést is eltörölte és nyilatkozatra változtatta. A decemberi bejelentés után Balog beszélt a pedagógusképzésben bevezetendő speciális ösztöndíjrendszerről is, de kifogásolta, hogy a hallgatók a gesztusokra nem igazán a tárgyalás szándékával reagálnak.

Februárban a Hallgatói Hálózat újabb követeléskupaccal állt elő, például visszakövetelve a „felsőoktatásból kivont pénzt”, minden egyes szakra államilag finanszírozott helyeket, mindezek nem teljesülése esetére pedig tiltakozósorozatot helyeztek kilátásba – mindezt egy engedély nélkül tartott fórumon. Január 21-én Balog a HÖOK-kal részmegállapodásra jutott néhány hátramaradt kérdésben, így a nyolc pontból álló egyezség rögzítette, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. Másnap a sztrájkolni készülő tanárokkal jutott egyezségre a miniszter. A pedagógusok ma már a nagyarányú tanári béremelés kapcsán szerepelnek leginkább a híradásokban.

A HaHa amerikai hátszelére közben fényt derített a Magyar Nemzet, a tengerentúli kapcsolódás viszont nem máshoz vezetett, mint Bajnai Gordonhoz. Februárban azonban megdöbbentő fordulatot hozott, amikor a balliberális egységesülési törekvések farvízén evickélő HaHa már nem utasította el, sőt támogatta is a tandíj bevezetését. A zavarkeltés egyetem- és hídfoglalások formájában folytatódott, a Fidesz-székházának elfoglalását követően pedig már az is kiderült, ugyanazok állnak Bajnai rendezvényei, az utcai zavarkeltés és a HaHa mozgolódásai mögött.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár júniusban a Hír TV-ben tette egyértelművé, nem engednek az agresszív nyomásgyakorlásnak, a kulturált párbeszéd híve a kormányzat.