Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője úgy véli, az összefogás valószínűleg meghiúsult, és nyílt rivalizálás kezdődött az Együtt–PM és az MSZP között. Ez annak eldöntéséről szól, ki a felelős az egy éve tartó tárgyalások kudarcáért. „Kérdés, kinél marad a feketepéter” – fogalmazott. Az elemző politikai nonszensznek minősítette Bajnai Gordon javaslatát, amellyel szerinte a volt kormányfő célja az volt, hogy Mesterházy Attila szakítsa meg a tárgyalásokat. Az MSZP elnöke ezzel szemben visszadobta a labdát – tette hozzá Lánczi Tamás, és szerinte mindez sokáig folytatódhat.
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője ezzel szemben úgy fogalmazott, még nem esett kútba az Együtt–PM és az MSZP megegyezésének lehetősége. Az elemző szerencsétlennek és túl kockázatosnak ítélte Bajnai Gordon ötletét, de úgy véli, a volt kormányfő a „váratlan és meggondolatlan” húzásával nem akarta befejezni a tárgyalásokat, csak át szerette volna venni a kezdeményező szerepet. Hangsúlyozta, a magyar baloldalra „ráférne” egy előválasztás, de szerinte ez csak akkor lehetne sikeres, ha játékszabályait már jóval korábban lefektetik. Az előválasztások lényege túlmutat a jelölt személyének kiválasztásán, fontos célja ugyanis a saját tábor mozgósítása is a választásokra, ez azonban nem teljesül, ha a közvélemény-kutatások döntenek – fejtette ki Magyar Kornélia.
Lánczi Tamás szólt arról is, az együttműködés kudarcának okát a felek eltérő stratégiájában látja, valamint abban, hogy Bajnai Gordon túl nagy árat kért a szövetségért. Szerinte a volt kormányfő eredeti célja az volt, hogy „kívülről elfoglalja az MSZP-t”, ám ehhez nem tudott elég népszerűvé válni és megfelelő számú támogatót felmutatni, így a „jól taktikázó” Mesterházy Attila „ki tudott térni az ütései” elől. A szocialisták vezetője ezzel szemben azzal számolt, hogy pártja a már megszerzett pozícióinak feladása nélkül „bekebelezi” Bajnai Gordon szervezetét, és maga dönthet az egyéni körzetekről, valamint a listaállításról – fűzte hozzá.