Méltó ünnepséget csapnak az ország legbátrabb településén

Szétszedte a tatár, pingpongozott vele katolikus és protestáns, ellökte Trianon, kirabolta a szovjet, de vasárnaptól újra ver Magyarország „legbátrabb községe” legalább 800 éves templomának szíve.

2013. 08. 09. 8:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kercaszomor megmozdul; e hétvégén tartják a település falunapját – vagy inkább faluhétvégéjét – kispályás focibajnoksággal, kiállításokkal, különleges ételek kóstolójával, koncertekkel. Azonban olyan eseményre is hivatalos Magyarország egyik legnyugatibb falujának népe, amilyenre nem sűrűn látogathatunk. Újjáépítették hazánk „legbátrabb községének” Árpád-kori eredetű, ma református templomát és annak orgonáját – szentelés: vasárnap 11 órakor.

Kerca lakói meg is érdemlik közös kulturális örökségünk helyreállítását. A helyi templomról ugyanis már 1208-ból van említés, ezzel pedig ma biztosnak tűnik, hogy ez Vas megye legrégebbi kőtemploma. Az 1242-es tatárjárás „természetesen” felmorzsolta az egyházközséget, a templomot csak nagy nehézségek árán tudták újjáépíteni. A reformáció gyorsan elérte a falut (1550), de újbóli katolikus nyomásra a protestáns hitélet évtizedekre ellehetetlenült. 1648-ban aztán I. Rákóczi Ferenc járt közben III. Ferdinándnál, hogy a megkezdődött protestáns élet megmaradhasson. A XVII. század végére teljes pompájában állt a templom, az ágostai és helvét hitvallásúak örömére. Az 1732-es év azonban ökölcsapásként érte a közösséget, a Carolina Resolutio – a jelenleg elérhető adatok alapján – egy mindössze 9 fős katolikus közösség kezébe adta a házat, ami – mivel a maroknyi csapat nem tudott „üzemeltetni” – gyorsan lepusztult, a protestánsok pedig már nem fogtak renoválásba, inkább 72 óra alatt szekereken elhordták az anyagát, és a Batthyány család telkén újat emeltek.

A felújítás képekben:

1842-ben aztán át kellett építeni a kis templomot, a folyamatot viszont megakasztotta a szabadságharc: a század végéig várni kellett a fatető cserépre cserélésével. A korábbi, Grazból érkezett harang helyére magyarok kerültek – ám az első világháborúban, ahogy mondani szokták, „háborús célokra elszállították”. A harcok áldozatává vált 49 helyi lakos is.

A szégyenletes trianoni döntés aztán megpróbálta úgymond a gatyájából is kirázni Kercaszomort: elválasztották Magyarországtól, a település lakóinak kellett fegyverrel visszaszerezni azt hazánk számára, ennek köszönhetően 2008-ban Communitas Fortissima (A legbátrabb köz(ös)ség) címet kapott egy országgyűlési döntés értelmében. Aztán jöttek az oroszok is, ők a márkás orgona sípjait csapták a hónuk alá, a hívő közösség 80 százalékát pedig elzavarták, internálták.

A kommunizmus évtizedei alatt 1258-ról ötödére csökkent a templomba járók száma, de iszonyú áldozatok árán az új évezredre belefogtak a parókia és a tető teljes felújításába. A tavalyi év nagy munkálatai során derült ki, hogy a régi templom padlózata a mostani épület alatt bizony ott van.

A helyreállítás és teljes körű felújítás – részben pályázati pénzből – széles körű összefogásban valósult meg, orgonástul, Úrasztalástul. Orbán Viktort például „tiszteletbeli örökös főgondnok”, Balog Zoltán erőforrás-minisztert pedig „tiszteletbeli örökös lelkipásztor” címmel jutalmazzák a szentelés kapcsán, amelyen a tárcavezető részt is vesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.