Méltó ünnepséget csapnak az ország legbátrabb településén

Szétszedte a tatár, pingpongozott vele katolikus és protestáns, ellökte Trianon, kirabolta a szovjet, de vasárnaptól újra ver Magyarország „legbátrabb községe” legalább 800 éves templomának szíve.

2013. 08. 09. 8:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kercaszomor megmozdul; e hétvégén tartják a település falunapját – vagy inkább faluhétvégéjét – kispályás focibajnoksággal, kiállításokkal, különleges ételek kóstolójával, koncertekkel. Azonban olyan eseményre is hivatalos Magyarország egyik legnyugatibb falujának népe, amilyenre nem sűrűn látogathatunk. Újjáépítették hazánk „legbátrabb községének” Árpád-kori eredetű, ma református templomát és annak orgonáját – szentelés: vasárnap 11 órakor.

Kerca lakói meg is érdemlik közös kulturális örökségünk helyreállítását. A helyi templomról ugyanis már 1208-ból van említés, ezzel pedig ma biztosnak tűnik, hogy ez Vas megye legrégebbi kőtemploma. Az 1242-es tatárjárás „természetesen” felmorzsolta az egyházközséget, a templomot csak nagy nehézségek árán tudták újjáépíteni. A reformáció gyorsan elérte a falut (1550), de újbóli katolikus nyomásra a protestáns hitélet évtizedekre ellehetetlenült. 1648-ban aztán I. Rákóczi Ferenc járt közben III. Ferdinándnál, hogy a megkezdődött protestáns élet megmaradhasson. A XVII. század végére teljes pompájában állt a templom, az ágostai és helvét hitvallásúak örömére. Az 1732-es év azonban ökölcsapásként érte a közösséget, a Carolina Resolutio – a jelenleg elérhető adatok alapján – egy mindössze 9 fős katolikus közösség kezébe adta a házat, ami – mivel a maroknyi csapat nem tudott „üzemeltetni” – gyorsan lepusztult, a protestánsok pedig már nem fogtak renoválásba, inkább 72 óra alatt szekereken elhordták az anyagát, és a Batthyány család telkén újat emeltek.

A felújítás képekben:

1842-ben aztán át kellett építeni a kis templomot, a folyamatot viszont megakasztotta a szabadságharc: a század végéig várni kellett a fatető cserépre cserélésével. A korábbi, Grazból érkezett harang helyére magyarok kerültek – ám az első világháborúban, ahogy mondani szokták, „háborús célokra elszállították”. A harcok áldozatává vált 49 helyi lakos is.

A szégyenletes trianoni döntés aztán megpróbálta úgymond a gatyájából is kirázni Kercaszomort: elválasztották Magyarországtól, a település lakóinak kellett fegyverrel visszaszerezni azt hazánk számára, ennek köszönhetően 2008-ban Communitas Fortissima (A legbátrabb köz(ös)ség) címet kapott egy országgyűlési döntés értelmében. Aztán jöttek az oroszok is, ők a márkás orgona sípjait csapták a hónuk alá, a hívő közösség 80 százalékát pedig elzavarták, internálták.

A kommunizmus évtizedei alatt 1258-ról ötödére csökkent a templomba járók száma, de iszonyú áldozatok árán az új évezredre belefogtak a parókia és a tető teljes felújításába. A tavalyi év nagy munkálatai során derült ki, hogy a régi templom padlózata a mostani épület alatt bizony ott van.

A helyreállítás és teljes körű felújítás – részben pályázati pénzből – széles körű összefogásban valósult meg, orgonástul, Úrasztalástul. Orbán Viktort például „tiszteletbeli örökös főgondnok”, Balog Zoltán erőforrás-minisztert pedig „tiszteletbeli örökös lelkipásztor” címmel jutalmazzák a szentelés kapcsán, amelyen a tárcavezető részt is vesz.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.