Összecsapás a Tranziton: „aki mást állít, az egyszerűen hazudik”

Megvolt az első összecsapás, ahol ismét előkerült az azeri baltás gyilkos ügye, de Orbán várható kínai útja is.

A szerdai nyitókoncert fáradalmait kipihenve a fesztiválozók elsőként a Szijjártó Péter és Ujhelyi István összecsapását tekinthették meg Kőszegen. Indokolt-e az orientációváltás a magyar külkapcsolatokban kelet felé? – tették föl a kérdést a keleti nyitás kapcsán. Újhelyi István, az Országgyűlés alelnöke kifejtette, hogy a kormány által vállalt céllal egyetért, de a mögé helyezett ideológiával nem.

100 millió euróval segítheti a magyar cégek kínai exportját az a hitelszerződés, amelyet az Eximbank és a Kínai Export-Import Bank kötött egymással. Varga Mihály szerint Magyarország szempontjából kedvező befektetési helyzet alakulhat ki.

Szijjártó Péter július 3-án arról beszélt, hogy a keleti nyitás külgazdasági stratégiájának egyik pillére a hosszú távú, kiszámítható együttműködés felépítése Kínával. Az államtitkár biztatónak nevezte a két ország közötti külkereskedelmi mérleget, ismertetve hogy a magyar kimutatás szerint tíz év alatt 2,2-ről 7,2 milliárd dollárra nőtt a külkereskedelmi forgalom. Ez idő alatt a magyar export tizenkétszeresére bővült, mostanra megközelíti a 2 milliárd dollárt, de még ezt is jelentősen lehetne bővíteni.

Szijjártó Péter úgy látja, ha exportbővülést akarunk elérni, akkor olyan térségek felé kell fordulnunk, amelyek dinamikus növekedést mutatnak. Irracionalitás lenne, ha figyelmen kívül hagynánk ezeket a tényeket, így aki a keleti nyitással szemben foglal állást, az ésszerűtlen politikát folytat – tette hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az egyoldalú gazdasági elköteleződés sem nevezhető helyes politikának, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb exportszerkezetre van szükség, majd visszautasította azon vádakat, hogy a kormány ideologizálna a keleti nyitás kapcsán.

Salát Gergely elmondta, hogy radikális fordulat nem történt a keleti országokkal való kapcsolatban, semmilyen nyitás nem zajlott le az elmúlt években. Mindenki el van ájulva Kínától, de nem kell tőle hasra esni, de az ázsiai országok által nyújtott lehetőségeket ki kell használni – hangsúlyozta az egyetemi oktató. Szijjártó minderre úgy reagált, hogy hazai exportnak csak a 12 százaléka irányul az EU-n kívülre, de 2010–2012 között egy meredek emelkedést lehet látni az unión kívüli országokba.

A szakember úgy látja, a magyar politikusok túlértékelik a keleti nyitásban a vezetőkkel való viszonyt. Csehországnak nagyon rossz a viszonya Kínával, de ennek ellenére a cseh-kínai kereskedelmi forgalom ugyanakkora mint a magyar-kínai – tette hozzá. Ez azt mutatja, hogy a politikai kapcsolatoknak nagyon korlátozottak a lehetőségei.

Ujhelyi minderre úgy reagált, hogy a csehek kihelyezték a maguk embereit Kínába, és ebből kifolyólag komoly eredményeket tudnak elérni. „Amikor jelentős külföldi cégek beveszik az ország piacait, akkor megfelelő hátteret biztosítsunk ehhez.” Meg kell tanulni a keleti kulturális viszonyokat, mert csak így lehet elsajátítani a megfelelő üzleti technikákat, mivel egy ázsiai emberrel nem lehet úgy tárgyalni, mint egy amerikaival – tette hozzá.

Szijjártó szerint a magyar külképviseleti hálózatot jelentősen át kell szervezni a mostani világpolitikai viszonyoknak megfelelően. Tarthatatlan, hogy Közép-Afrikában és Dél-Amerikában alig van magyar képviselet, míg a riválisaink folyamatosan veszik föl a kapcsolatokat velük – hangsúlyozta a politikus.

Éles szóváltás alakult ki arról, hogy a korábbi szocialista kormányok idején mennyi keleti cég érkezett Magyarországra, de Salát hamar lehűtötte a kedélyeket azzal, hogy a cégek idejövetelében semmilyen szerepet nem játszott a politika. Ujhelyi minderre annyit reagált, hogy ők a háttérben teszik a dolgukat és tiszteletben tartja a tanári véleményeket. Szijjártó szerint a keleti cégek szeretik a beszállítói hálózatukat Magyarországra telepíteni, így ezen a téren bőven vannak még lehetőségek.

Az azeri baltás gyilkos kiadatásáról Szijjártó elmondta, az elmúlt években rengeteg hazai börtönökben lévő külföldit adtunk ki. „Minden esetben egy strasbourgi eljárásrendet követünk, így a nemzetközi joggal összhangban volt a kormány a döntése.” Ettől teljesen külön kell kezelni a gazdaságpolitikai lépéseket, semmilyen azerbajdzsáni piaci terjeszkedésre vonatkozó tárgyalásnál nem került szóba a kiadatás ügye, aki mást állít, az hazudik – fejtette ki a külgazdaságért felelős államtitkár.

Újhelyi elfogadja azt a logikát, amiről Szijjártó beszélt, de a nemzetközi szinten bokán rúgta magát a kormány. Nem tehetjük meg, hogy bárkibe belerugdossunk a nemzetközi színtéren, mert Magyarország kicsi ország, és ezek a lépések bármikor visszaüthetnek. Szijjártó alapvetően egyetértett az Országgyűlés alelnökével, de a korábbi években is voltak furcsa kijelentések, példaként hozta föl az arab focisták leterroristázó gyurcsányi kijelentést.

Orbán Viktor kínai útjának az elhalasztásáról az államtitkár elmondta, hogy a miniszterelnöknek az Európai Parlamentben volt a helye, ezt a kínaiak megértették. „Jelenleg is egyeztetünk a miniszterelnök jövőbeli kínai útjáról” – tette hozzá Szijjártó.

A Tranzit – Fesztivál a határon részletes programja itt olvasható.

A fesztivál legfontosabb pillanatait az MNO, a Hír TV és a Lánchíd Rádió élőben közvetíti az olvasóknak, nézőknek és hallgatóknak.