A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) határozza meg, hogy melyik az a 200 iskola, ahová bűnmegelőzési tanácsadót vezényelnek – írja a csütörtöki Népszabadság. A tanácsadók szeptemberben kezdik meg munkájukat; többségüket a korábban, még nyugdíjkorhatár előtt szolgálati nyugdíjba vonult bűnügyesekből toborozták, de volt, ahol a helyi rendőri vezetők választották ki az iskolák leendő „rendőreit”.
A lapnak Németh Ágnes, az ORFK bűnmegelőzési osztályvezetője elmondta, hogy az iskolai bűnmegelőzési tanácsadók nem vagyonőrök vagy biztonsági emberek lesznek és nem is tanárok, ugyanakkor kötelesek tájékoztatni az iskolavezetőt tapasztalataikról és tervezett intézkedéseikről, s kötelesek intézkedni minden olyan esetben, amikor rendőrként más körülmények között is intézkedniük kellene.
Egy rendőr legfeljebb három iskolában szolgálhat párhuzamosan; jelenlétüktől, szavaiktól és fellépésüktől egyebek mellett azt remélik, hogy csökken az agresszió, a drogfogyasztás – olvasható a cikkben.
2013 január 1-je óta él az a rendelkezés, miszerint, ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr – az iskolával való előzetes egyeztetés után – az igazgatóhoz kísérheti őt.
A Belügyminisztérium az év elején készített felmérést arról, hogy az iskolák és az önkormányzatok milyennek ítélik a rendőrség és az iskolák együttműködését, illetve az egyenruhások munkáját. A kérdőívek segítségével készült felmérés eredményei azt mutatják, hogy az iskolák jónak találták a szervekkel való együttműködést, a szülők is elégedettek voltak a jelenléttel.
Az iskola környezetében a megkérdezettek 42 százaléka jónak, 5 százaléka pedig kiválónak ítélte a közlekedés biztonságát, viszont 41 százalék szerint ez csak elfogadható, 2 százalék pedig rossznak minősítette. A megkérdezettek szerint további fejlesztésekre lenne szükség, különösen az iskolai bűnmegelőzési programokra fektetnének nagyobb hangsúlyt. Vagyis az előzetes baloldali kritika, és a rendőrállamról szóló fejtegetések vészmadárkodásnak tűnnek annak fényében, hogy a megkérdezettek 60 százaléka elégedett, 24 százaléka nagyon elégedett a lakóhelyén zajló, az iskolát érintő rendőri tevékenységgel, 11 százalék tartja közepesen elfogadhatónak, 4 százalék elfogadhatónak és egy százalék elégedetlen.
A parlament tavaly júliusban szavazta meg azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján 2013. január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. Pintér Sándor indítványát – amely a rendőrségi törvényt módosította – 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, rögzítve a rendőrség feladatai között, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének biztosításában.
Pintér Sándor májusban jelentette be, hogy a kiemelten veszélyeztetett iskolákban megkezdi működését az iskolarendőrség. A belügyminiszter az akkor alakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelőmunkában. Pintér azt is hangsúlyozta, hogy új szintre kell emelni a közbiztonságot, a bűnmegelőzéssel kapcsolatban a sok elméleti munka felhasználásával a gyakorlatra kell helyezni a hangsúlyt.
