Vadai Ágnes is nemet mondott a tanári fizetésemelésre

Az Országgyűlés kedden elfogadta a pedagógusok béremelésről szóló törvényjavaslatot, amelyet többek között Vadai Ágnes és Vona Gábor nem szavazott meg.

KG
2013. 08. 27. 8:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A parlament honlapján olvasható szavazási adatok szerint a tanárok béremelésére nemet mondott többek között Vadai Ágnes és Vitányi Iván DK-s politikusok, Dorosz Dávid és Szilágyi Péter bajnaista képviselők, valamint a Jobbik-frakció jelentős része is nemmel voksolt.

A változtatás része az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg vizsgálja meg a kormány – mondta a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kedden annak kapcsán, hogy tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen. Rogán sajtótájékoztatón azt mondta, ehhez törvénymódosítás nem szükséges, így kedden a frakció várhatóan a kormány által beterjesztett, eredeti formában fogadja el a köznevelési törvény módosítását. A frakcióvezető beszámolt arról: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport.

Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Hozzátette: a miniszterelnököt arra kérte, hogy a kormány is tárgyalja meg a kérdést. A kabinet éjszakai ülésén azonban úgy határozott, hogy egyedi vizsgálatok keretében foglalkozik az intézményvezetők bérével, így ehhez törvénymódosítás nem szükséges – ismertette.

A frakcióvezető szavai szerint az intézményvezetők pótlékok és túlóra-elszámolások nyertesei voltak, így lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkeztek, mint az átlagos pedagógusok. Beszámolt arról is: míg a Bajnai-kormány 2009-ben egyhavi bért vett el a pedagógusoktól, a jelenlegi kabinet most átlagosan négyhavi pluszjövedelmet juttat számukra.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón azt mondta: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. Ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják „bevállalni”, ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat.

A parlament előtt lévő törvénymódosítással kapcsolatban hangsúlyozta: október 1-jétől minden pedagógus 30-80 ezer forinttal magasabb bért vihet haza, ennek fedezetét pedig nem hitelből biztosítja a kormány, a béremelés alapját a magyar gazdaság, a magyar emberek teremtették meg. A köznevelési törvény változtatása annak értékállóságát is biztosítja – tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a pedagógusok béremeléséről szóló javaslat elfogadásával a parlament a béremelések időszakát kezdi meg. A tanári bérrendezés és más kisebb ügyek miatt hívták össze (Navracsics Tibor kezdeményezésére) kétnapos rendkívüli ülésre a T. Házat.

 

A minőségi oktatásra helyeznék a hangsúlyt

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.