A Századvég Alapítvány által készített közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek döntő többsége a rendőri jelenléttől, a térfigyelő kamerák kihelyezésétől, valamint a szigorúbb büntetésektől várja lakókörnyezete biztonságának javulását. Ehhez az általános felfogáshoz is igazodik a kormányzati politika akkor, amikor nemcsak objektíve igyekszik a közbiztonságot erősíteni, hanem olyan intézkedéseket is hoz, amelyek a lakosság szubjektív biztonságérzetét is pozitívan befolyásolják. Ilyen például a rendőri jelenlétet erősítő program – jegyzi meg a Századvég sajtóközleménye.
Ennek keretében csak Budapesten több mint másfél ezerrel növekedett a rendőri létszám 2010 óta. Ezzel párhuzamosan pedig 7 százalékkal csökkent Budapesten – országos szinten stagnált – a regisztrált bűncselekmények száma. Emellett idén lépett hatályba Magyarország új büntető törvénykönyve is. Az új büntetőjogi kódex azt a korábbi 1978. évi IV. törvényt váltotta fel, amit az elmúlt 30 évben több mint 90 alkalommal módosítottak, és amely még magán viselte a kommunista rendszer büntetőjogi gondolkodásának egyes jegyeit is. Az új büntetőjogi kódex sok tekintetben modernnek tekinthető, ami képes reagálni az elmúlt évtizedek kriminológiai változásaira is. Az új Btk. például lehetőséget ad arra, hogy a bíróságok új, eddig nem ismert alternatív büntetéseket is kiszabjanak – áll a kommünikében.
Az új típusú szankciók bevezetése mellett az új büntető törvénykönyv súlyosabb szabadságvesztési tételeket is tartalmaz, azaz ebből a szempontból szigorúbbnak tekinthető az elődjénél.
A Századvég Alapítvány által készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 79 százaléka támogatja a büntetési tételek emelését és mindössze 15 százalék azok aránya, akik nem értenek egyet a változással. A Századvég Alapítvány kutatói felhívják a figyelmet arra, hogy a kriminológia megosztott abban a tekintetben, hogy a büntetési tételek szigorítása mennyiben befolyásolja a bűnözés visszaszorulását, ha egyáltalán van rá érdemi befolyása. Ugyanakkor, ahogy azt a Századvég közvélemény-kutatása is mutatja, a lakosság szerint a szigorúbb büntetések elég elrettentő erőt jelenthetnek a bűnözés visszaszorulásához, így mindenesetre hozzájárulhatnak a lakosság biztonságérzetének erősödéséhez – áll a közleményben.
