A nagycsaládosok visszahoznák a félszocpolt

Égető szükség van a kormány gyermekvállalást segítő intézkedéseire, hiszen a magyar társadalomban egyre később szülnek a nők, egyre kevesebb gyereket vállalva.

A családi pótlék bővítése, valamint a gyes melletti munkavégzés lehetősége esélyt teremthet a fiataloknak arra, hogy a tanulmányok befejeztével családot alapítsanak karrierépítés helyett – mondta a Vass-Gabay Dorkának, a Magyar Nemzet munkatársának adott interjújában Székely Hajnalka, aki szerint az intézkedések hosszú távon mutatnak majd eredményt. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke kifejtette, az eladósodott családoknak reményt nyújt az árfolyamgát és a rezsicsökkentés, ugyanakkor az Ócsán létrehozott lakópark félsiker, mivel kevesen hajlandók és tudják feladni addigi életvitelüket.

– A napokban tárgyalta a Fidesz-frakció az úgynevezett gyedextra kérdését, ami lehetőséget teremtene a kismamáknak arra, hogy a gyermekek után járó összes támogatást felvehessék, akkor is, ha az édesanya korábban visszatérne a munka világába. Ráadásul ezt már a gyermek egyéves korától megtehetik. Mennyiben segíti ez a családok életét?
– A jelenlegi rendszer szerint több gyermek esetén is csak a legkisebb után igényelhető bármilyen juttatás, legyen az gyes, gyed, mivel ezek jövedelempótló támogatások. Az idősebb gyermekek után csak a családi pótlék, valamint az adókedvezmény marad. Mivel a többgyerekes családok több tízezer forinttól esnek el, sokan három évet várnak két gyermek születése között, vagy – és ez a rosszabbik eset – nem vállalnak több gyereket. Az új rendszer azt szeretné elérni, hogy egyik gyermek után se essen ki a támogatás, akkor se, ha egy vagy két év elteltével születik a testvér, vagy ha a szülő visszamegy dolgozni. A gyedextra esetében is havonta kapják majd a támogatást, de akár egy év alatt is felvehető lesz háromévi összeg. Ez nagy előrelépés a családoknak.

– A gyedextra csak egy eleme a demográfiai programként meghirdetett intézkedéscsomagnak. Nyáron döntés született a családi adókedvezmény kiterjesztéséről, és a tervek között szerepel a szociálpolitikai támogatások emelése, valamint az egyetemisták gyermekvállalásának ösztönzése.
– A KSH felmérése szerint a diplomások körében nagyobb a hajlandóság a gyermekvállalásra, sőt a több gyermek szülésére, de sajnos az első gyermek ott is 30 éves kor körül érkezik. Mire befejezik a tanulmányaikat, munkát találnak, és megtalálják a számításaikat, már közelebb járnak a harminchoz, mint a húszhoz. De ha valaki egyetem alatt férjhez megy, és rögtön gyermeket vállal, úgy kezdheti el a karrierjét, hogy már van egy-két gyermeke. Ezt támogatná a kormány úgy, hogy az egyetemi hallgatóknak is járhatna a gyed. A többi intézkedés pedig a harmadik gyermek vállalására ösztönözheti őket. Ebben segít az is, hogy három gyerek után már nem kell visszafizetni a diákhitelt.

– És a szocpol?
– A szociálpolitikai támogatás emelését nagyon várjuk. Az első Orbán-kormány alatt létezett a kedvezményes kamattámogatott lakáshitel, amit a szocialista kormányok, más otthonteremtő hitelekkel együtt, megszüntettek. Ez nagy csapás volt a fiataloknak, ezért a vissza nem térítendő szocpol nagyon jó lépés lenne. Ez most kissé túlszabályozott, kevesen tudják igénybe venni. Jó lenne az összeg megemelése, ami nyilván a gazdasági helyzettől is függ. A félszocpol a NOE javaslata volt, és örülnénk, ha visszajönne, mert az azt jelentené, hogy a használt lakás vásárlására is lehetne fordítani ennek az összegnek a felét. Vagyis léphetnének azok, akik újabb gyereket szeretnének, hiszen egy fél-vagy egy szobával nagyobb lakás is sokat számít.

– Ha már a lakhatásnál tartunk, évek óta mindennapos kérdés a devizahitel és a közüzemidíj-tartozások problémájának megoldása. A kormány több intézkedéssel is igyekszik segíteni: előtörlesztéssel, árfolyamgáttal, most pedig a bankokhoz intézett ultimátummal, illetve a rezsicsökkentéssel.
– A bedőlt hitelek sora összefügg a lakástámogatások eltűnésével. Az emberek keresték annak a lehetőségét, hogy kisebb törlesztőrészlettel, kisebb kamattal vehessenek fel hitelt. Miután a forinthiteleket nagyon magas kamattal adták, mindenki a devizahitelt választotta. A gond mára egyértelmű: a törlesztőrészletek a plafonig mentek, holott mindenki annyit vállalt, amennyit előzetes kalkulációk alapján tudott. Ráadásul a válság miatt sok családban a fő kenyérkeresőt elbocsátották, vagy megszűnt a munkahelye, így képtelenség volt a törlesztés. A nagycsaládosok esetében inkább a közműdíjak fizetése okoz nehézséget, de a kiváltó ok ugyanaz. A családfenntartó kiesett, így többhavi rezsi fizetése nem történt meg. Így a rezsicsökkentés a nagycsaládosoknál nagy segítség, hiszen egyes helyeken három generáció él egy fedél alatt, ez akár nyolc-tíz embert jelenthet. Ilyen helyeken sokszor nincs pénz az energetikai felújításra.

– Mit tehetnek azok, akik tartoznak?
– A fizetésképtelen családok sajnos az utolsó vagy az az utáni pillanatban kérnek segítséget. Akkor, amikor már bírósági végzés van, vagy megtörtént a közmű kikapcsolása. Olyan hatalmas tartozást halmoznak fel, amit képtelenség rendezni, vagy csak jelentős nehézségek árán. Érdemes tehát még azelőtt segítséget kérni, mielőtt a szolgáltatást kikapcsolnák, mert az további több tízezer forintot jelent. Két-három havi fizetési csúszásnál már érdemes felkeresni a szolgáltatót, és részletfizetést kérni. Erre általában egy évben egyszer lehetőség van. A lényeg, hogy a szolgáltatók lássák a fizetési szándékot.

Vass-Gabay Dorka

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.