Ötödszörre is módosította az Országgyűlés az alaptörvényt, ezúttal az európai kritikákra válaszul. A hétfőn megszavazott változások értelmében a pártoknak lehetőségük nyílt arra, hogy a választási kampányban a kereskedelmi médiában is hirdethessenek, és kimondták azt is, hogy a Ház dönthet egyes vallási közösségekkel való együttműködésről. Emellett – ahogy korábban már más jogszabályéból – az alaptörvény szövegéből is kikerült a bírósági ügyáthelyezés lehetősége.
A Ház elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beolvadjon Magyar Nemzeti Bankba (MNB). Az előbbi október elsejével szűnik meg, vagyonát, feladatait, folyamatban lévő ügyeit és a dolgozóit a jegybank örökli. Új ombudsmant is választottak a képviselők. Székely László szeptember 25-étõl hat éven keresztül tölti be a leköszönő Szabó Máté posztját.
Kiszélesedik januártól a gyermekek után járó családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége, amelynek köszönhetően újabb 260-270 zer család jár jobban, és gazdálkodhat több pénzből – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken. Így azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt, ami azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás.
Gyermekenként harminc százalékkal kevesebbet törleszthetnének azok a Diákhitel 2-t igényelt egyetemisták, akik tanulmányaik alatt vagy a diploma megszerzése után gyermeket vállalnak. A népesedési munkacsoport javaslata szerint a Diákhitel 1- et felvevők gyermekenként kétszázezer forint visszafizetése alól mentesülnének. A tervezet az apákat is támogatná, ők feleakkora kedvezményt kapnának, mint az édesanyák. A javaslat októberben kerülhet a kormány asztalára.
Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő tapasztalatai szerint a megfelelő jogszabályhoz a kétharmados törvény lenne jó. Mint kifejtette: a Fidesz-frakció tagjai nem bíznak a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek.
Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője pénteken bejelentette: a Fidesz-frakció a következő két hétben kikéri a kormány véleményét, és eldönti, hogy javasolja-e a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalását. A politikus szerint az alkotmányos védelmet azzal garantálnák, hogy az alaptörvényben kétharmadossá tennék azt a készülő jogszabályt, amely a nonprofit közműszolgáltatókról szól, és megtiltaná, hogy a rezsiszolgáltató cégek „komoly profitot” számítsanak fel.
Orbán arról is beszélt, hogy az idén télen is biztosítanak majd – a zömében állami erdőkből kitermelt – szociális tűzifát a piaci ár alatt, az önkormányzatokon keresztül. Az ezt szolgáló költségvetési keretet idén megkétszerezték, így mintegy kétmilliárd forint értékű szociális tűzifát fognak szétosztani. A szén esetében hasonló rendszerben gondolkodik a kormány.
Orbán Viktor szerint idén és jövőre hazánk ismét a régió éllovasa lehet. A miniszterelnök erről Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján beszélt, kifejtve azt is, hogy a gazdasági adatok és az eredményesség szempontjából kiálljuk az összehasonlítás próbáját bármely más európai ország teljesítményével szemben. A kormányfő közlése szerint az új magyar közteher-viselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük.
Jelen állás szerint az is előfordulhat, hogy a Fidesz–KDNP szövetség politikáját elutasító szavazók hat ellenzéki párt listájára is leadhatják a voksukat. Az MSZP, a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014, az LMP, a Jobbik biztosan önállóan indul, de a Gyurcsány Ferenc irányította Demokratikus Koalíció és a Schmuck Andor-féle szocdemek is gondolkoznak a listaállításon - írta a héten a Magyar Nemzet. Eközben arról is jelentek meg hírek, hogy Szili Katalin pártja mind a 106 választási körzetben állítana jelöltet, Bokros Lajos pedig arról beszélt egy interjúban, hogy Bajnaiékhoz hasonlóan ő is előre hozott választást tartana az ellenzék esetleges 2014-es választása után.
A hét első napján az is kiderült, újra országos kampánykörútra indul Bajnai Gordon, miután megállapodott a szocialistákkal a választókörzetek felosztásáról. Az Együtt–PM kétharmados győzelmet szeretne elérni, azonban arra is van forgatókönyvük, ha csak simán megnyerik a 2014-es választásokat. Az Együtt–PM vezetője csütörtökön Hernádszentandráson beszélt a korszakváltásról Juhász Péterrel karöltve.
Október 23-án közös demonstrációra készül az MSZP és az Együtt–PM – számolt be pénteken a Magyar Nemzet. Bár Tölgyessy Péter politikai elemző szerint egységesnek tűnik, az összefogás nem valódi szövetség, s az ellenzéki paktum számításait még Gyurcsány Ferenc is keresztülhúzhatja.
A DK elnök múlt hétvégi gázsütős megjegyzése a Szabadság hídon nem maradt visszhang nélkül a héten. Gyurcsány úgy nyilatkozott: mindenkinek üzent a gázsütős beszólásával, aki nem szenvedéllyel akarja megdönteni Orbán Viktor rendszerét. Gyurcsány kedden is üzent a Facebookon az ellenzéki összefogásból őt kihagyó pártoknak. Ezúttal az volt az apropó, hogy leköpték őt Gergényi Péter és Bene László perén.
A tárgyalás előtt a bíróság épületénél tüntettek a rendőrterror áldozatai és a nemzeti jogvédők. Ekkor érkezett meg a törvényszék épületéhez Gyurcsány, akit az egyik tüntető szemen köpött. A volt miniszterelnök, aki nem vádlottként, hanem érdeklődőként jött a tárgyalásra, a Hír Televíziónak azt nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy nem bűnösök azok, akik ma a bíróság előtt állnak.” Egy politikai elemző szerint saját választóit célozta meg a DK-elnök, amikor megjelent a 2006. õszi Bene–Gergényi-per keddi tárgyalásán, ahol leköpték. „A jelek szerint megkezdte önálló kampányát, miután nem sikerült megállapodnia az MSZP-vel, így minden médiaesemény jól jön neki.”
A 2006. őszi véres tömegoszlatások kapcsán katonai bűncselekményekkel vádolt tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezető büntetőpere kedden kezdődött a vádirat ismertetésével. A vádlottak között van Bene László egykori országos, illetve Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, továbbá Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) korábbi parancsnoka.
Gergényi Péter a csütörtöki tárgyalási napon azt mondta: a 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni, ha akartunk volna. Bene László úgy nyilatkozott, a 2006-os őszi események során eleget tett vezetői kötelezettségeinek, és nem követett el bűncselekményt. Morvai Krisztina jogvédő szerint úgy tűnik, mintha a Bene–Gergényi-per vádiratával az ügyészség azt üzenné a volt főrendőröknek: az elszámoltatás jegyében oda kell ülnötök a vádlottak padjára, de nyugi, nem lesz különösebb bántódásotok.
Szerdán kiengedték a börtönből Zuschlag János egykori MSZP-s parlamenti képviselőt, aki hat évet töltött rács mögött a Bács- Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Kecskeméten. Zuschlagot 2011-ben ítélte jogerősen hat év szabadságvesztésre a Szegedi Ítélőtábla bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalásért, amiért bűntársaival együtt 2003-ban civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a fővárosi önkormányzattól, az Európai Uniótól, illetve az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Alapítványtól elnyert támogatásokat.
A szocialistákból álló bűnszervezet a legnagyobb kárt az akkori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak okozta, amelyet akkor Gyurcsány Ferenc vezetett, és a pályázati döntéshozatalban Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára (ma az MSZP elnöke) is kivette a részét.
