Balog Zoltán az ehhez szükséges források megteremtése mellett a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet, és ezzel kapcsolatban arra, hogy Magyarország új alaptörvényében az alapvető jogokat fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül mindenki számára biztosítja, miközben a védendő társadalmi csoportok körét kibővítették. Szavai szerint fontos feladat az is, hogy csökkentsék a távolságot azok felé, akik bezárkózva élnek és nem találják meg az utat az együttéléshez.
Elmondta, becslések szerint Magyarországon 90-100 ezer ember élhet autizmussal, ám egy országos kutatás és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiban csak 15-20 ezer embert tartanak nyilván különböző fokú és súlyú autizmussal. Jelezte, kezelésüket tárcáján belül, az egészségügyi szociális és köznevelési ágazatok fogják össze.
A miniszter több kormányzati programot, pályázatot és intézkedést is említett, ezek között például a korai felismerés érdekében a védőnői hálózat megerősítését, valamint a beilleszkedést és önállóságot segítő munkahelyteremtést.
A megnyitón Mária dán hercegné arra emlékeztetett, hogy az ENSZ közel hét éve fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, ami biztosítja számukra az alapvető jogokat. Jelezte azonban, hogy az egyezmény gyakorlati megvalósítása országonként eltérő. Erre utalva arról beszélt, büszke arra, hogy hazája, Dánia vezető szerepet játszik a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci integrációjában, ami méltóságot és függetlenséget ad a számukra. Úgy látja, az autisták nagyon érzékeny emberi lények és ezért is kell nagy tisztelettel és szeretettel viszonyulni hozzájuk.
A szombatig tartó, európai elnevezésű (Autism-Europe), ám valójában nemzetközi kongresszusra 73 országból ezren érkeztek a Budapesti Kongresszusi Központba, köztük érintett szülők, valamint szakemberek.
A szülőket tömörítő Autisták Országos Szövetsége által rendezett konferencia vendégeit Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte, ebben rendkívül tiszteletre méltónak mondta azt, hogy az Autism-Európa kontinentális szinten is képes összehozni azokat, aki számára az autizmus nemcsak egy kórkép, hanem mindennapjaik szerves része, amivel együtt élnek. Elmondta, Európa-szerte egyre több gyerekről derül ki, hogy érintett, így például Budapesten naponta egy gyermeken diagnosztizálják az autizmust.
A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón Szilvásy Zsuzsanna, az Autism-Europe elnöke arról beszélt, az idei kongresszus szlogenjével, az „Új dimenziók az autizmusban”, arra az új európai megközelítésre akartak utalni, aminek a lényege az, hogy az autista embereknek nem a fogyatékosságaira, hanem az erősségeire fókuszálnak.
Elmondta, több nyugati országban, például Dániában vannak olyan projektek, amelyekben kifejezetten olyan munkaközvetítő intézményeket hoznak létre, amelyek az autisták elhelyezkedéseit segítik, de „nem támogatottként”. Az autistáknak ugyanis olyan elképesztő tulajdonságaik vannak, amelyekkel bizonyos szakmákban sokkal jobban teljesítenek, mint mások, például a szoftverteszteléseknél, adatbázisok bevitelénél – fűzte hozzá.
Erdei Máté, a sajtótájékoztatón felszólaló egyik autizmussal élő fiatal is azt mondta, a NASA honlapját feltörő fiatal is autista volt és nem véletlen az sem, hogy a nagy, informatikával foglalkozó cégeknél kifejezetten keresik az autistákat. Személyes tapasztalatait ismertetve elmondta, korábban százféleképpen diagnosztizálták, volt, hogy összetévesztették skizofréniával, figyelemzavarral, nevelési problémákkal, mielőtt megállapították, hogy autista.
