Romagyilkosságok: hamarosan döntenek a jelentés minősítéséről

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mindenben segíti a munkát a romagyilkosságokkal kapcsolatban.

A közlemény hangsúlyozza: a 2010-es kormányváltást követően a HM „mindvégig teljes ismeretanyagával segítette az ügyészség és a bíróság munkáját, valamennyi (így az ügyészség 2011-es újbóli) megkeresésre részletes és a valóságnak megfelelő választ adott, az első fokon ítélkező bíró pedig a katonai titkosszolgálatnál személyesen is áttanulmányozta az ügyben keletkezett valamennyi iratot”. A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője augusztus 23-án közölte az MTI-vel, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel.

Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozócsoport, amelynek két héttel ezelőtti megalakítását a belügyminiszter jelentette be. Pintér Sándorral Swendt Pál készített interjút.

Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.