A HM-nek az MTI-hez küldött közleménye szerint a főigazgató a zárt ülésén tájékoztatást adott a romagyilkosságokkal összefüggésbe hozott, a korábbi Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) jogutód szervezetének rendelkezésére álló iratokról, valamint a szolgálat részvételéről a Pintér Sándor belügyminiszter által életre hívott munkacsoportban. Kovács József a bizottságnak azt is elmondta: Hende Csaba honvédelmi miniszter utasította a KNBSZ-t, hogy döntsenek arról, felül lehet-e vizsgálni a 2010 nyarán a tárcavezető által elrendelt belső vizsgálatról szóló összegző jelentés minősítését. A felülvizsgálatról az elkövetkező napokban dönthetnek – áll a minisztérium közleményében.
A HM felidézte, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter a 2010-es kormányváltás után azonnal belső vizsgálatot rendelt el, és mindvégig „a lehető legteljesebb mértékben” segítette a nyomozó hatóságok és a bíróság munkáját. A tárcavezető egyúttal menesztette a KBH korábbi vezetésének jelentős részét, az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert – köztük az ügyben érintetteket. Továbbá átszervezték s integrálták a két katonai titkosszolgálatot – közölték. Mint írták: 2009-ben merült föl először, hogy az úgynevezett romagyilkosságok egyik gyanúsítottjának kapcsolata volt a KBH-val. A hivatal akkori vezetése ezt a többször is letagadta a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság előtt, az írásbeli megkeresésekre pedig ugyancsak több alkalommal valótlan, illetve hiányos adatokat szolgáltatott. A HM belső vizsgálati jelentés szerint a KBH állományába tartozó tiszt, bár kapcsolatban állt a negyedrendű vádlott Cs. Istvánnal, tőle a bűncselekményekről semmiféle információhoz nem jutott.
Nem mentették fel
A nyomozás során fény derült arra, hogy a gyanúsított tettestársai – akik viszont Cs. Istvántól tudtak a kapcsolatról – a tiszt meggyilkolásának lehetőségét is fölvetették. Így került a KBH-s nyomozó a hatóság látókörébe mint tanú. Meghallgatása előtt azonban a tisztet akkori felettesei nem mentették fel a titoktartási kötelezettség alól, így ő a kapcsolat tényét nem tagadva annak jellegéről pontatlan információkat adott. A kormányváltást követően ugyanakkor megkapta a felmentést, így bírósági kihallgatásán, 2012-ben „részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően” beszámolhatott a Cs. Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló, úgynevezett biztonsági kapcsolatáról – olvasható a közleményben. A HM tájékoztatása szerint a belső vizsgálatot követően a megállapításokról készült jelentést a honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek, kérve, hogy vizsgálják meg, történt-e bűncselekmény, azonban az akkori katonai főügyész válaszul írásban közölte a HM-mel: véleménye szerint nem történt bűncselekmény.
A közlemény hangsúlyozza: a 2010-es kormányváltást követően a HM „mindvégig teljes ismeretanyagával segítette az ügyészség és a bíróság munkáját, valamennyi (így az ügyészség 2011-es újbóli) megkeresésre részletes és a valóságnak megfelelő választ adott, az első fokon ítélkező bíró pedig a katonai titkosszolgálatnál személyesen is áttanulmányozta az ügyben keletkezett valamennyi iratot”. A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője augusztus 23-án közölte az MTI-vel, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel.
Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozócsoport, amelynek két héttel ezelőtti megalakítását a belügyminiszter jelentette be. Pintér Sándorral Swendt Pál készített interjút.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
