Elfogatóparancs az ároktői ügyben

Elfogatóparancsot ad ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék az ároktői csoport házi őrizetből megszökött két tagja ellen – értesült az MNO.

Kulcsár Anna
2013. 10. 07. 8:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az intézkedésre természetesen akkor kerül sor, ha a vádlottakat idő közben nem találja meg a rendőrség. A bírósági elfogatóparancs hazai, európai vagy nemzetközi hatókörű lehet, attól függően, hogy a bíróság számol-e azzal, hogy a tettesek esetleg külföldre távoznak.

Az elfogatóparancs kibocsátása – a büntetőeljárási törvény alapján – független attól, hogy a rendőrség más ügyben, konkrétan a fogolyszökés miatt már keresi a házi őrizetből pénteken megszökött két személyt. A 2008–2009-es rablótámadások miatt megindult eredeti bűnügyben ugyanis még nem született ítélet. Az ügyész és a védők ugyan már elmondták a perbeszédet – a hattagú banda több tagjára életfogytig tartó fegyház kiszabását indítványozta a vádhatóság. A legutóbbi tárgyaláson ugyanakkor felvetődött, hogy további szakértői bizonyításra van szükség.

Ha a vádlottakat az elfogatóparancs alapján nem sikerülne kézre keríteni, az ügyész 15 napon belül javasolhatná, hogy távollétükben állapítsák meg a bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék Cserni János vezette büntető tanácsa novemberben szeretné meghozni az ítéletet.

A törvényszéken úgy vélik, a hatályos jogszabály alapján teljes egészében a rendőrség feladata, hogy ellenőrizze: megtartják-e az érintettek a házi őrizet előírásait.

A bíróság a házi őrizet elrendelésekor még nem alkalmazhatta automatikusan a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt, mert az akkor hatályos jogszabály még a vádlott hozzájárulásától tette függővé a használatát. A jelenleg szökésben lévő vádlottak ehhez nem járultak hozzá – tudatta hétfőn közleményében Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a bíróság honlapján a két ároktői bandatag eltűnésével kapcsolatban.

 

A szeptember 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás után már nincs szükség a terhelt hozzájárulására a nyomkövető alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg. A terheltek mozgását nyomon követő technikai eszköz utólagos alkalmazására nem érkezett indítvány – közölte a szóvivő.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.