Elfogatóparancs az ároktői ügyben

Elfogatóparancsot ad ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék az ároktői csoport házi őrizetből megszökött két tagja ellen – értesült az MNO.

Kulcsár Anna
2013. 10. 07. 8:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az intézkedésre természetesen akkor kerül sor, ha a vádlottakat idő közben nem találja meg a rendőrség. A bírósági elfogatóparancs hazai, európai vagy nemzetközi hatókörű lehet, attól függően, hogy a bíróság számol-e azzal, hogy a tettesek esetleg külföldre távoznak.

Az elfogatóparancs kibocsátása – a büntetőeljárási törvény alapján – független attól, hogy a rendőrség más ügyben, konkrétan a fogolyszökés miatt már keresi a házi őrizetből pénteken megszökött két személyt. A 2008–2009-es rablótámadások miatt megindult eredeti bűnügyben ugyanis még nem született ítélet. Az ügyész és a védők ugyan már elmondták a perbeszédet – a hattagú banda több tagjára életfogytig tartó fegyház kiszabását indítványozta a vádhatóság. A legutóbbi tárgyaláson ugyanakkor felvetődött, hogy további szakértői bizonyításra van szükség.

Ha a vádlottakat az elfogatóparancs alapján nem sikerülne kézre keríteni, az ügyész 15 napon belül javasolhatná, hogy távollétükben állapítsák meg a bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék Cserni János vezette büntető tanácsa novemberben szeretné meghozni az ítéletet.

A törvényszéken úgy vélik, a hatályos jogszabály alapján teljes egészében a rendőrség feladata, hogy ellenőrizze: megtartják-e az érintettek a házi őrizet előírásait.

A bíróság a házi őrizet elrendelésekor még nem alkalmazhatta automatikusan a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt, mert az akkor hatályos jogszabály még a vádlott hozzájárulásától tette függővé a használatát. A jelenleg szökésben lévő vádlottak ehhez nem járultak hozzá – tudatta hétfőn közleményében Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a bíróság honlapján a két ároktői bandatag eltűnésével kapcsolatban.

 

A szeptember 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás után már nincs szükség a terhelt hozzájárulására a nyomkövető alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg. A terheltek mozgását nyomon követő technikai eszköz utólagos alkalmazására nem érkezett indítvány – közölte a szóvivő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.