Nem egy eltévedt golyó volt – Sándor Istvánról A-tól Z-ig

Minden, amit Sándor István boldoggá avatásáról tudni kell; a szombati, budapesti gigaesemény A-tól Z-ig.

Sándor István boldoggá avatásához, mivel vértanú, nem kellett bizonyított csoda, csupán azt kellett bebizonyítani, hogy önként vállalta a halált, de nem „akart” meghalni, s mint Ábrahám Béla fogalmaz, „nem beleakadt egy golyó az utcán véletlenül”.

Sándor Istvántól egyébként nem sok írás, szó maradt fenn – a 184 óra 43 percnyi vallomás leirata persze nem kevés –, így a boldoggá avatási eljárás során sok tanút meghallgattak, de minden vallomás egy irányba mutatott. Nemrégiben jelentkezett egy Amerikába kivándorolt idős úr is, aki állítja, a nehéz időkben Sándor mentette meg az életét. Az egyházmegyétől (Vác) Rómáig született teljes iratanyag összesen hatoda (2000 oldal) Mindszenty Józsefének.

A boldoggá avatás eljárása, amit Depaula Flavio szalézi tartományi titkár ismertetett, az egyházmegyében kezdődik tanúvallomásokkal, ezt követően Rómába repül az iratanyag (itt tart most a hét magyar ferences ügye), ahol történészi bizottság vizsgálja ki a „szentjelölt” élettörténetét. Aztán hat bíboros kapcsolódik be a munkába és ad ki véleményt, végül teológusok állítanak ki egy dokumentumot a tények tanulmányozása alapján. A bíborosi kongresszus (Róma) szavazása után már csak a szentatya szignója van hátra: Sándor István esetében nagycsütörtökön történt a vértanúság kihirdetése 62 másik mártír társaságában.

Sándor István boldoggá avatására tehát szombat délelőtt kerül sor Budapesten, és részt vesz rajta Magyarország legalább kettő közjogi méltósága, Áder János és Kövér László. Budapestre érkezik a jelzések szerint 80 szalézi rendtárs is, a zenei szolgálatot pedig egy szaleziánus intézményi ének- és zenekar látja el. A boldoggá avatást Angelo Amato végzi, aki maga is szalézi rendi pap, de ő a római Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa is. Maga a „szent pillanat” a szentmise Kyrie része utáni leleplezéskor következik be. (A lepellel takart kép már ma is fent van a bazilika homlokzatán, komoly grafikai munka volt „összerakni” egy 4×4 centiméteres igazolványképből a 8×5 méteres alkotást.)

Mivel Sándor István földi maradványainak holléte jelenleg ismeretlen, ereklye helyett egy szüleinek készített kisebb grafikai munka lesz az, amit oltárra emelnek ekkor.

A szentmise könyörgéseit Sándor István életének fő mozzanataiból állítják össze. A „házigazda” főegyházmegye minden hívőt és érdeklődőt is szeretettel vár, 3500 szék és nagy kivetítő is lesz az eseményen – igaz, Szolnokról 500, Kazincbarcikáról 900 diák részvétele már biztos, és „lesz széke” a teljes hazai püspökkarnak, illetve a határon túli egyházfőknek is. (Elfogadta még a meghívást a salzburgi és a belgrádi érsek és a lateráni egyetem rektora is.)

Véletlen egybeesés, de éppen idén 100 esztendős a magyarországi szalézi rendtartomány, így a rendfőnök, a mexikói Páscual Chávez magyarországi látogatásának is megfelelő apropója a pesti esemény. A rend „krémjével”, illetve Sándor István egykori barátaival, ismerőseivel – akiket a per során kimentett a testvér – is találkozhatnak az érdeklődők a Körcsarnokban fél 2-kor. A rendfőnökért egyébként egy nagyobbacska ifjúsági zenekar előző este 23.40-kor kimegy a reptérre is.

A Sándor Istvánnal kapcsolatos események nem érnek véget szombaton, a köztelevízió többször sugározza a 42 perces Dér András-filmet, de Újpesten játszótér őrzi majd a nevét, Szolnokon pedig az eddigi Ságvári Endre körút kapja a nevét (a Google Maps már tudja is ezt). Rómában is lesz filmvetítéssel egybekötött megemlékezés, november 19-én pedig színdarabot mutatnak be Szolnok színházában.

Újpest városrész vezetője – úgy tudjuk – egy ideig lobbizott Ábrahám Béláéknál abban az ügyben is, hogy a lila-fehérek stadionjában legyen a boldoggá avatás szertartása, de a rend végül szakrális helyszínt szeretett volna, és bár nyilván nem fő szempont, de Ábrahám Béla a Ferencváros szurkolója.