Boldoggá avatási, de akár vallásos szempontból is „süketek” számára tartott teljes körű eligazítást a sajtónak a szalézi rend magyarországi tartományának vezetője, Ábrahám Béla: Sándor Istvánt, az 1953-ban a kommunisták által kivégzett szerzetest szombaton emelik oltárra a budapesti bazilika előtti téren, a hazai és európai közfigyelem fókuszában.
– Valóban nem csak nekünk, szaléziaknak fontos Sándor István vértanúsága, de nem is csak szülőhelyének, Szolnoknak, vagy ahol élt, Újpestnek. Minden fiatal számára van mondanivalója – az Ábrahám Béla atya által általánosságban megfogalmazottakat alátámasztja: a vértanú nyomdász-szerzetes életéből olasz, majd angol, spanyol és magyar nyelvű könyv is készül, illetve kisjátékfilmet mutatnak be róla a héten.
Sándor István története nagyon röviden (életéről ITT olvashat részletesebben): 1914-ben született Szolnokon. Nyomdász akart lenni, ehhez pedig megtalálta az újpesti Clarisseumot; a szaléziak templomát, nyomdáját. A háborúban aztán amerikai német hadifogságba került, ahonnan visszatérve mindhárom szerzetesi fogadalmát letette, de – ahogy erre a szaléziaknál lehetőség van – pappá nem szentelték. A Clarisseumban rengeteg fiatal, félárva munkásgyerek került a keze alá (hat csoportnyi), akiket a nyomdászmesterség átadásán kívül nevelt is, és szabadidős tevékenységet is adott nekik. Az általa neveltek közül néhányan – már a kommunista fennhatóságú Magyarországon – felháborodottan vették észre, hogy Pokol névre kereszteltek egy fővárosi kocsmát, aminek feliratát szurokkal kenték le. Ekkor került a kommunisták látókörébe Sándor István, akit a rend egy idő után álnévvel, hamis papírokkal, műbajusszal volt kénytelen „felszerelni”. Az akció után azonban Zana Albertékat elfogták, és a karhatalom eljutott a Clarisseumba, ahol Zana barátnőjét elhurcolták az Andrássy út 60-ba, ott szedtek ki belőle a Sándor István elleni koncepciós per („pártőrség per”) anyagát alátámasztó „információkat”. 1953-ban hajtották végre rajta a halálos ítéletet, a kötél általi halált. Bűne az volt, hogy olyan kiszolgáltatott gyermekek nevelését vállalta fel, akikre az ÁVO is szemet vetett, hiába ismerték el perbe fogása előtt még utolsó munkahelyén, a Persil-gyárban is „népnevelő tevékenységét”.
Sándor István boldoggá avatásához, mivel vértanú, nem kellett bizonyított csoda, csupán azt kellett bebizonyítani, hogy önként vállalta a halált, de nem „akart” meghalni, s mint Ábrahám Béla fogalmaz, „nem beleakadt egy golyó az utcán véletlenül”.
Sándor Istvántól egyébként nem sok írás, szó maradt fenn – a 184 óra 43 percnyi vallomás leirata persze nem kevés –, így a boldoggá avatási eljárás során sok tanút meghallgattak, de minden vallomás egy irányba mutatott. Nemrégiben jelentkezett egy Amerikába kivándorolt idős úr is, aki állítja, a nehéz időkben Sándor mentette meg az életét. Az egyházmegyétől (Vác) Rómáig született teljes iratanyag összesen hatoda (2000 oldal) Mindszenty Józsefének.
A boldoggá avatás eljárása, amit Depaula Flavio szalézi tartományi titkár ismertetett, az egyházmegyében kezdődik tanúvallomásokkal, ezt követően Rómába repül az iratanyag (itt tart most a hét magyar ferences ügye), ahol történészi bizottság vizsgálja ki a „szentjelölt” élettörténetét. Aztán hat bíboros kapcsolódik be a munkába és ad ki véleményt, végül teológusok állítanak ki egy dokumentumot a tények tanulmányozása alapján. A bíborosi kongresszus (Róma) szavazása után már csak a szentatya szignója van hátra: Sándor István esetében nagycsütörtökön történt a vértanúság kihirdetése 62 másik mártír társaságában.
Sándor István boldoggá avatására tehát szombat délelőtt kerül sor Budapesten, és részt vesz rajta Magyarország legalább kettő közjogi méltósága, Áder János és Kövér László. Budapestre érkezik a jelzések szerint 80 szalézi rendtárs is, a zenei szolgálatot pedig egy szaleziánus intézményi ének- és zenekar látja el. A boldoggá avatást Angelo Amato végzi, aki maga is szalézi rendi pap, de ő a római Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa is. Maga a „szent pillanat” a szentmise Kyrie része utáni leleplezéskor következik be. (A lepellel takart kép már ma is fent van a bazilika homlokzatán, komoly grafikai munka volt „összerakni” egy 4×4 centiméteres igazolványképből a 8×5 méteres alkotást.)
Mivel Sándor István földi maradványainak holléte jelenleg ismeretlen, ereklye helyett egy szüleinek készített kisebb grafikai munka lesz az, amit oltárra emelnek ekkor.
A szentmise könyörgéseit Sándor István életének fő mozzanataiból állítják össze. A „házigazda” főegyházmegye minden hívőt és érdeklődőt is szeretettel vár, 3500 szék és nagy kivetítő is lesz az eseményen – igaz, Szolnokról 500, Kazincbarcikáról 900 diák részvétele már biztos, és „lesz széke” a teljes hazai püspökkarnak, illetve a határon túli egyházfőknek is. (Elfogadta még a meghívást a salzburgi és a belgrádi érsek és a lateráni egyetem rektora is.)
Véletlen egybeesés, de éppen idén 100 esztendős a magyarországi szalézi rendtartomány, így a rendfőnök, a mexikói Páscual Chávez magyarországi látogatásának is megfelelő apropója a pesti esemény. A rend „krémjével”, illetve Sándor István egykori barátaival, ismerőseivel – akiket a per során kimentett a testvér – is találkozhatnak az érdeklődők a Körcsarnokban fél 2-kor. A rendfőnökért egyébként egy nagyobbacska ifjúsági zenekar előző este 23.40-kor kimegy a reptérre is.
A Sándor Istvánnal kapcsolatos események nem érnek véget szombaton, a köztelevízió többször sugározza a 42 perces Dér András-filmet, de Újpesten játszótér őrzi majd a nevét, Szolnokon pedig az eddigi Ságvári Endre körút kapja a nevét (a Google Maps már tudja is ezt). Rómában is lesz filmvetítéssel egybekötött megemlékezés, november 19-én pedig színdarabot mutatnak be Szolnok színházában.
Újpest városrész vezetője – úgy tudjuk – egy ideig lobbizott Ábrahám Béláéknál abban az ügyben is, hogy a lila-fehérek stadionjában legyen a boldoggá avatás szertartása, de a rend végül szakrális helyszínt szeretett volna, és bár nyilván nem fő szempont, de Ábrahám Béla a Ferencváros szurkolója.
