A felnőtt magyar lakosság harmada (33 százalék) vallotta magát a Fidesz–KDNP, hatoda pedig a közös jelöltállításban megegyezett MSZP (10 százalék) és Együtt–PM (6 százalék) táborába tartozónak. A kormánypártok népszerűsége 2 százalékpontos csökkenéssel a szeptemberi szintre korrigált vissza, míg a szocialisták három százalékpontos vesztesége a koordinált jelöltállítást jelentő megállapodás előtti szintre vetette vissza az ellenzék vezető erejét.
Kevesebb mint fél évvel a választások előtt tehát újra a harmincszázalékos szint felett áll a bizonytalanok, rejtőzködők és biztosan nem szavazók tábora. Fontos eredménye az elmúlt hetek politikai fiaskóinak, hogy míg korábban a bizonytalanok fele kormányváltó hangulatban szemlélte a fokozódó kampányhangulatot, ma már csak ötöde jelent meggyőzhető csoportot az ellenzéknek (az összes megkérdezett 4 százaléka).
Az október 23-i ellenzéki rendezvény kapcsán újra napirendre került az MSZP és az Együtt–PM megállapodás kibővítése. Habár a szocialista vezetők nyilatkozatai alapján egyértelmű a Gyurcsány-pártiak kihagyása, a szavazóik körében ez az álláspont népszerűtlen. Az MSZP-vel szimpatizálók 49 százaléka szerint szükség van arra, hogy az MSZP és az Együtt–PM megállapodásába más baloldali pártok is bekerüljenek (a tábor 31 százaléka ért egyet csupán a pártvezetéssel), de a Bajnai-tábor 59 és a DK táborának 60 százaléka is támogatja a tárgyalások újrakezdését. További érv lehet a megállapodás kiterjesztése mellett, hogy a bizonytalanoknak is mindössze 25 százaléka tartja elégségesnek a két párt közti megállapodást.
Egy most vasárnap esedékes választáson a jogosultak 52 százaléka venne részt (aktív szavazók). Körükben a leadott voksok 41 százalékát bírná a Fidesz-KDNP (egy hónappal korábban szintén 41 százalék volt), 13 százalékát az MSZP (a szocialisták az előző kutatásunkban 13 százalékon álltak), 11 százalékát a Jobbik (korábban 12 százalék), 6 százalékát pedig az Együtt-PM (korábban 7 százalékos támogatottságot ért el a Bajnai vezette szövetség az aktív szavazók között).
