A hajléktalankérdést sokan hajlamosak kizárólag fővárosi problémaként kezelni, pedig az adatok szerint a fedél nélküliek kétharmada vidéken él, szerte az országban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Soltész Miklós vezette Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársága által a Magyar Nemzet rendelkezésére bocsátott adatai szerint az idei felméréskor 3087-en töltötték az éjszakát közterületen, ebből Budapesten 1057, vidéken 2030 ember volt érintett. Az adatokból kiderül, hogy az állam és az önkormányzatok vidéken is biztosítják a fedél nélküliek számára az ellátást, így akaratán kívül Magyarországon senki nem kényszerül arra, hogy az utcán töltse az éjszakát. Szállást adó állandó férőhelyből 10 126, időszakos férőhelyből pedig 1348 áll rendelkezésre.
Éjjeli menedékhelyet országszerte 98 intézmény biztosít, összesen 4323 állandó és 1127 átmeneti férőhellyel. Az adatok azt mutatják, hogy a téli időszakban az állandó férőhelyek megtelnek, de az időszakos férőhelyeken még ekkor is van szabad kapacitás, itt átlagosan 79 százalékos a telítettség. Idén a hidegebb hónapokban is csak az Észak-Alföldön volt 100 százalékos az ilyen szálláshelyek kihasználtsága, májustól azonban már itt is 60–75 százalékosra esett vissza a telítettségi mutató. A Dél-Dunántúlon a legjobb a helyzet, ahol télen is csupán az állandó férőhelyek alig kétharmadát, az időszakos helyeknek pedig csak felét használják ki. Ebben a régióban tavasztól őszig gyakorlatilag kiürülnek az éjszakai menedékhelyek, májustól augusztusig alig több mint 30 százalékos kihasználtságot mértek. Az éjjeli menedékhelyek alapesetben egy éjszakára nyújtanak szállást és tisztálkodási lehetőséget, ám ez a lehetőség éjszakáról éjszakára igénybe vehető, az időtartam korlátozása nélkül.
Átmeneti szállást országosan 109 intézmény biztosít 5135 állandó és 221 időszakos férőhellyel. Az országos átlag szerint az ilyen szállások állandó férőhelyeinek téli kihasználtsága 93 százalékos, az időszakos férőhelyeken pedig 89 százalékos a telítettség. A legjobb a helyzet a már említett Dél-Dunántúl mellett a Kelet-dunántúli régióban: ezeken a területeken még a leghidegebb időben is csak alig éri el a 90 százalékos telítettséget az állandó helyek kihasználtsága, délen pedig az időszakos helyek egynegyede általában szabad. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az átmeneti szállások nyáron sem ürülnek ki, sőt közel ugyanolyan (80-90 százalékos) kapacitással működnek, mint télen. Ennek az lehet az oka, hogy az átmeneti szállások tartós időszakra nyújtanak szállást, amely a megállapodás alapján 3 hónaptól akár 2 évig is terjedhet.
Olvassa el a teljes összeállítást a szerdai Magyar Nemzetben!
