A vizsgálóbizottság létrehozását az LMP-s Schiffer András és a független Ángyán József kezdeményezte, s összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag meghozott döntésével tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta. Döntött arról is, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtanak be, miszerint az országgyűlési törvényre tekintettel a parlament megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így a bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg a működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.
Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársának feljelentése nyomán hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda – közölte korábban az ORFK.
December 10-én a Magyar Nemzet arról írt, hogy Horváth András a kihallgatásán nem tudta igazolni súlyos állításait.
Az országgyűlési törvény szerint a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgya nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét – tette hozzá. Arra kíváncsiak, hogy 2002-től a korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat, továbbá arra, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt – közölte. Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja-e ki az ilyen volumenű csalásokat.
A képviselő nem támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, mert szerinte az a vizsgálóbizottság kiherélését jelenti, valamint azt, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület, és a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet. Többször is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs büntetőeljárás, ha olyan kérdésbe ütközne a vizsgálóbizottság tevékenysége, amelyben büntetőeljárás folyik, akkor meg kell állítani a vizsgálatot.
A fideszes Gulyás Gergely az országgyűlési törvény vonatkozó rendelkezésére utalva úgy értékelt, az ellenzékiek arra tesznek kísérletet, hogy a törvénybe az MSZP javaslatára bekerült rendelkezést megszegjék. Az ügy azért került elő, mert Horváth András azzal vádolta meg az adóhivatalt, hogy szemet hunyt áfacsalások fölött, emiatt büntetőeljárás van folyamatban. Fontosnak tartják a politikai tanulságok levonását – folytatta –, ezért javasolják a módosító indítvány benyújtását: legyen vizsgálóbizottság, de csak ha a büntetőeljárás lezárul.
Szerinte az ellenzéki képviselők azt a téves látszatot keltik, mintha a Horváth András által megfogalmazott vádak kivizsgálásra a bizottság alkalmas lenne.
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a kormánypárti képviselők újabb és újabb indokokat keresnek, miért ne kelljen kivizsgálni egy ilyen ügyet. Hozzátette: a büntetőügy semmilyen szempontból nem akadályozza azt, hogy egy rendszerszintűen rossz, korrupt működésre az Országgyűlés megkeresse a választ, hogy meg lehessen szüntetni. A bizottsági módosító indítványt szégyennek nevezte, mivel szerinte a büntetőeljárás hosszú évekig is eltarthat, így testület sem állhat fel hosszú évekig.
A jobbikos Staudt Gábor trükkösnek nevezte a módosító javaslatot, mert ad valamit, de úgy, hogy mégsem ad semmit, sőt az idők végezetéig el lehet húzni a bizottság felállítását. „Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani?” – kérdezte.
