A vizsgálóbizottság létrehozását az LMP-s Schiffer András és a független Ángyán József kezdeményezte, s összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag meghozott döntésével tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta. Döntött arról is, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtanak be, miszerint az országgyűlési törvényre tekintettel a parlament megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így a bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg a működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.
Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársának feljelentése nyomán hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda – közölte korábban az ORFK.
December 10-én a Magyar Nemzet arról írt, hogy Horváth András a kihallgatásán nem tudta igazolni súlyos állításait.
Az országgyűlési törvény szerint a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgya nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét – tette hozzá. Arra kíváncsiak, hogy 2002-től a korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat, továbbá arra, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt – közölte. Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja-e ki az ilyen volumenű csalásokat.