A Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: ennek oka nem az emberek kisszerűsége, hanem a hatalom embertelensége, ámokfutása.
A gazdaságról azt mondta, a nemzeti jövedelem a 7-8, a fogyasztás a 10-11, a beruházások szintje a 14-15 évvel ezelőtti szinten lesz jövőre. Négymillióan szegények, másfél millióan mélyszegénységben élnek – hangoztatta, sürgetve a hajléktalanok „üldözésének” megszüntetését, a rokkantak méltóságának helyreállítását és a cigányság „kirekesztésének” megszüntetését.
Az ország elszigetelődését Gyurcsány Ferenc azzal támasztotta alá, hogy ebben a ciklusban példátlanul kevés befolyásos nyugati politikus látogatott Magyarországra, s ezt szégyennek nevezte.
Az ellenzéki párt mindezek miatt engesztelhetetlenül küzd a jelenlegi rendszer bukásáért – jelentette ki. Kitért arra, hogy április 6-ai parlamenti választásra készülnek, „bátor és szókimondó” kampányukat február 15-én kongresszussal kezdik.
A DK múlt szerdán közleményben adta hírül, hogy nem kíván tovább várni Mesterházyékra és Bajnaiékra, egyedül próbálkozik a 2014-es választásokon. A bejelentés azután érkezett, hogy sem az MSZP, sem az Együtt–PM Szövetség nem reagált a DK ultimátumára. Később Józsa István és Szanyi Tibor is úgy vélekedett, hogy szükség lesz a jövő évi választáson a DK erejére.
Az MTI kérdésére arról is beszélt, bár optimizmus uralkodik a DK-ban, s biztosra veszik parlamentbe jutásukat – amelyben szerinte ma már senki sem kételkedik –, úgy látják, az ellenzéki győzelemhez teljes összefogás kell, különben a baloldal alig nyer egyéni választókerületeket, pártja pedig egyet sem fog.
Egy másik kérdésre azt mondta, a Medián adatai szerint a DK és az Együtt–PM Szövetség támogatottsága között nincs érdemi különbség, a szocialista párté pedig nagyjából háromszor akkora. Ebből kiindulva az lenne arányos, ha az MSZP 60-70 körzetben állítana jelöltet, a másik két párt pedig a fennmaradó 35-40-ben körülbelül egyenlő arányban – mondta. (A Tárki adatai szerint Gyurcsányék leelőzték Bajnaiékat.)
Jelezte azonban, hogy jelenleg nincsenek ilyen tárgyalások, és elismerte, hogy vannak számukra ennél kedvezőtlenebb közvélemény-kutatások is. Nem fontos, hogy a DK 10 vagy 15 képviselővel lesz ott a következő Országgyűlésben, fontosabb a baloldali győzelem – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hol hibáztak idén, elmondta: nem kellett volna engedniük, hogy az MSZP és az Együtt–PM hónapokig nélkülük tárgyaljon az ellenzéki összefogásról, mert ez azt a látszatot kelthette, hogy a DK beéri megalázó mellékszereppel.
A Fidesz szóvivője, Hoppál Péter reagált Mesterházy Attila szavaira és Gyurcsány Ferenc évzáró nyilatkozatára is. Hoppál szerint „a bukott baloldal” különböző vezetői egy emberként állnak ki a Bajnai által meghirdetett „fájni fog” program mellett. „Ha Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila ugyanazt akarja, abból nem származik semmi jó a magyar gazdaságnak és az embereknek – mondta a Fidesz szóvivője.”
Hoppál Péter szavai szerint a baloldal visszatérne az általa korábban folytatott szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitikához, eltörölné a rezsicsökkentést, adót emelne, sőt ha Gyurcsány Ferencen múlna, ma az is kérdéses volna, hogy van-e egyáltalán nyugdíj. Emellett csökkentenék a bankok és a multik terheit, a családok, a munkavállalók és a nyugdíjasok zsebéből pedig kivennék a mostani megtakarításaikat – tette hozzá.
Mesterházynak elnézést kellett volna kérnie
A Fidesz-szóvivő Mesterházy sajtótájékoztatójára külön közleményben is reagált, melyben azt írta: „arra számítottunk, az MSZP elnöke azért látogat Pécsre szárnysegédjével, hogy bocsánatot kérjen a pécsiektől. Elnézést kellett volna kérnie, hiszen éppen az a Tóth Bertalan ül az MSZP országos elnökségében, aki alpolgármesterként tevékeny részese volt Pécs eladósításának” – írta.
Gyurcsány Ferenc több kérdést is kapott a rezsicsökkentésről, arról, hogy megszüntetnék-e. Azt mondta, 2014-ben az árakat – akár gázról, kenyérről, dauervízről vagy mosogatószerről van szó – adottságnak kell tekinteni, a rezsicsökkentés politikája pedig előbb-utóbb önmagát fogja felszámolni, mert nem lehet a végtelenségig újabb és újabb 10 százalékokkal mérsékelni a közüzemi kiadásokat.
Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke eközben Pécsett tartott sajtótájékoztatót. Az új választójogi törvény mozgósítási kampányra készteti az MSZP-t – mondta. A politikus szerint megvan az a tömeg, amely kormányváltást akar, ezért minden demokratikus ellenzéki párt számára az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan tudja a szavazófülkéig elhívni a választókat.
A pártelnök az MSZP fő választási üzeneteivel kapcsolatban hangsúlyozta: baloldali szociáldemokrata értékrendet képviselnek, ami azt jelenti: kormányra kerülésük esetén azoknak a családoknak adnának többet, amelyek nehéz anyagi helyzetben vannak.
Elmondta: három intézkedés mentén csökkentenék a kis keresetűek terheit. Egyrészt bevezetnék azt a többkulcsos, igazságosabb személyijövedelemadó-rendszert, amely a nagyobb jövedelműeket nagyobb mértékben, a kisebb keresetűeket kisebb mértékben adóztatná meg. Másodsorban – ahogy azt korábban javasolták a parlamentben – bővítenék az alapvető élelmiszerek körét, s ezeket kedvezőbb áfakulccsal adóztatnák meg. Harmadrészt a rezsicsökkentést tenné igazságosabbá az MSZP oly módon, hogy mennyiségi és jövedelmi felső korlátot vezetnének be, magyarán a sok energiát fogyasztók, nagyobb jövedelemmel rendelkezők kisebb mértékben részesülnének a támogatásokból, mint a nehezebb körülmények között élők.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén megtartaná a bankadót hosszú távon is, ám a szektorális közterheket, a közműadót lépésről lépésre, több év alatt kivezetné a költségvetésből.
