„75 nap van hátra a választásokig, ilyenkor a háború előtt rumot kell osztani a katonáknak” – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Óbudán kedd este. A politikus köszönetet mondott azért, hogy a választók kitartottak a 2010-es választásokat követően, amikor a kormány roppant nehéz helyzetben kezdte el a munkát. Nagy a riadalom a baloldalon, mivel 2010-et követően kezdenek egyenesbe kerülni a dolgok, de nem szabad, hogy bárki is elbízza magát – tette hozzá.
Varga szerint az elmúlt négy évben be tudtuk bizonyítani, hogy Magyarország nem hagyja magát. „2014 sorsdöntő év lesz, mivel három választást is tartanak hazánkban, amire korábban még nem volt példa. A legnagyobb kérdés, hogy le tudunk-e számolni azzal a kudarcos baloldali politikával, amelynek a szereplői ismét megjelentek. Dönteni fogunk arról, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés politikája, az igazságos közteherviselés, valamint arról, hogy a segély helyett a munkából élést támogatjuk-e” – fejtette ki a miniszter.
A Gyurcsány-korszak öröksége egy tönkretett ország, hazánk a csőd szélére került, s ha 2008-ban az IMF nem segít, akkor „lehúzhattuk volna a rolót” – mondta Varga. Rámutatott arra, hogy az IMF hitelének a törlesztését az Orbán-kormányra hagyták Gyurcsányék. „Kilenc évig álltunk uniós eljárás alatt, a háromszázalékos hiányt egyetlen szocialista kormány sem tudta teljesíteni, 250 ezer fővel növekedett a munkanélküliek száma.” A baloldali politika a mélybe rántotta Magyarországot – mondta tárcavezető.
Az elmúlt időszakban a kormány három százalék alá csökkentette a hiányt, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, 235 ezer új munkahely jött létre az országban – fejtette ki. A politikus szólt arról is, hogy a gazdaság növekedő pályára állt, de természetesen nincsen kolbászból a kerítés. „Nem hagyjuk, hogy elvegyék a családok számára nyújtott kedvezményeket.”
A rezsimérséklésre egyebek között azért volt szükség, mert a Gyurcsány-kormány minden kontroll nélkül hárította át az áremeléseket a családokra – mutatott rá az NGM első embere. 240 milliárd forint maradt a családoknál az eddigi rezsicsökkentések révén, tette hozzá. „Arra készülünk, hogy folytassuk ezt a munkát a Fidesz–KDNP január 24-ei ülésén.” Varga Mihály szólt arról is, a visszaélések elkerülése érdekében emelték a szolgáltatókra háruló esetleges bírságok összegét is.
A Fidesz–KDNP budapesti 4-es számú körzetének a jelöltje külön fölhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali magyar európai parlamenti képviselők sem álltak ki a rezsicsökkentés mellett, az újjáalakuló „Gyurcsány-lista” pedig mindent megtesz majd azért, hogy föllépjenek ellene. A politikus több idézettel is alátámasztotta, hogy Gyurcsányék alapjaiban törölnék el az eddigi lépéseket.
Nem lett volna lehetséges a 2010-es kétharmados győzelem, ha nincs az a személy, aki ma is mozgósítja a vele szemben álló választókat – utalt Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a közelmúltban létrejött Gyurcsány-listára. 2010-et követően a szavaknak is vissza kellett állítani a becsületét, miközben a gazdasági-társadalmi válság is gátolta a fölemelkedést, tette hozzá. A politikus arra is fölhívta a figyelmet, hogy a választásokat követően az ország nyár végéig volt finanszírozható.
„A gazdasági válsággal szemben egyebek között a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosításával, a devizahitelesek megsegítésével, az önkormányzati adósságok átvételével vette föl a küzdelmet a kormány.” Völner kiemelte, hogy az uniós pénzek kifizetése felgyorsult, 5100 milliárd forintot sikerült eljuttatni a pályázókhoz. A fejlesztési tárca államtitkára szólt arról is, hogy a korábbi kormányok által kötött ppp-szerződések továbbra is komoly megterhelést jelentenek a költségvetésnek.
A használatarányos útdíjról elmondta, hogy 2013-ban 75 milliárd forintos bevételt terveztek, de 78 milliárd forint teljesült. Völner Pál kiemelte, hogy az elmúlt években az állami alrendszerek többségét átalakították, az új kiadásszerkezetben az önkormányzatok válláról is levették a terhet. „Összességében büszkék lehetünk a négymillió fölötti foglalkoztatottsági létszámra, amely a Kádár-korszakban sem volt sokkal magasabb.”
