A közlemény szerint a katolikus Sant\'Egidio (Szent Egyed) közösség január 1-jén világszerte valamilyen jól látható kezdeményezéssel csatlakozik Ferenc pápa béke világnapi felhívásához, amelynek címe: A testvériség a béke alapja és útja. Rómában a közösség által szervezett menet az Angyalvártól a déli Úrangyala imádságra érkezik a Szent Péter térre.
Budapesten a közösség tagjai délután a Szabadság híd pesti hídfőjénél, Boldog Salkaházi Sára mártírhalálának helyénél, az emlékét őrző márványtáblánál gyülekeznek, majd fáklyákkal vonulnak végig a Váci utcán a Szent Mihály-templomig, ahol Halil Juszefnek, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház főesperesének vezetésével ökumenikus imaórát tartanak a világ békéjéért.
A közlemény szerint Ferenc pápa világnapi üzenetében azt hangsúlyozta, a testvériség az emberlét lényegi dimenziója, annak hiányából és a „közöny globalizációjából” származik a világ megannyi baja, a háborúktól a szegénység növekedésén át a korrupcióig.
„Ferenc pápa VI. Pál és Boldog II. János Pál nyomán leszögezi: nemcsak a személyek, hanem a nemzetek is hivatottak a testvériség szellemének megteremtésére. Hozzáteszi: a béke minden ember osztatlan javát alkotja. Meggyőződése, hogy a testvériség elősegítheti a szegénység leküzdését is” – áll az összegzésben.
Az igazságtalanságok elleni határozottabb fellépésre szólította fel a keresztényeket Robert Zollitsch érsek, a német katolikus püspöki konferencia elnöke. Zollitsch szerint az egyháznak Ferenc pápa példáját kell követnie és keresnie kell a párbeszédet a bírálókkal és a kétkedőkkel is.
A püspöki konferencia elnöke újévi üzenetében úgy vélte, hogy a pápa Isten ajándéka az egyháznak. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az egyházfő az embereket a legegyszerűbb módon képes megközelíteni. Képes továbbá arra, hogy a hitet új és friss módon tartsa életben és elkötelezetten keresse a párbeszédet azokkal is, akik kérdeznek, illetve kételkednek. Zollitsch szerint ezért nemcsak hálásnak kell lenni, de követni is kell Ferenc pápát, és hasonló módon kell cselekedni.
Robert Zollitsch elődje, Karl Lehmann mainzi bíboros hasonló állásfoglalást tett közzé. Lehmann üdvözölte, hogy az egyház nem európai pápát választott. „Talán túl sokáig voltunk a világ közepe, vagy legalábbis annak tartottuk magunkat” – hangoztatta Lehmann, aki szerint jót tesz az európai egyházaknak, ha nincsenek a figyelem középpontjában és képesek nyugodt körülmények között erősödni.
Lehmann ugyancsak arra szólított fel, hogy nem szabad Ferenc pápát egyedül hagyni. „Nem elegendő az, ha csak csodáljuk konkrét gesztusokat tartalmazó, friss, közvetlen és közérthető stílusát” – tette hozzá.
München és Freising érseke, Reinhard Marx bíboros szintén állást foglalt a katolikus egyházon belüli új vitakultúra mellett. A bíboros szintén azt emelte ki, hogy a katolikus egyház egy olyan pápát kapott ajándékba, aki tele van lendülettel, lelkesítő képességgel, új elgondolásokkal és rendkívüli melegséggel.
Róma városának problémáiról és ezzel egy időben a római egyházról is beszélt évzáró homíliájában Ferenc pápa kedd délután a Szent Péter-bazilikában általa vezetett vesperáson.
Az egyházfő a bazilikában vezetett szertartás után a pápamobillal a vatikáni Szent Péter téren álló betlehemhez ment. A betlehem előtt állva imádkozott. A pápa érkezésére kisebb tömeg lepte el a teret. A hívők az egyházfő nevét skandálták, aki boldog új évet kívánt, majd szinte mindenkivel külön-külön kezet fogott, elsősorban a gyerekekkel.
A hagyomány szerint az egyházfő az év utolsó napján hálaadó szertartást vezetett a Szent Péter-bazilikában.
A hívőkkel és papokkal zsúfolásig megtelt bazilikában Ferenc pápa a lezáruló és a kezdődő esztendőről beszélt hangsúlyozva, hogy a magunk mögött hagyott év a keresztények számára „nem megszűnt valóság”, hanem újabb lépés a remény felé. „Kérdezzük meg magunktól, hogy az utóbbi évben mennyi időt fordítottunk önmagunkra és saját érdekeinkre, és mennyit másokra” – hangoztatta az egyházfő.
Homíliája jelentős részében Róma városáról beszélt. Úgy fogalmazott, Róma a világ egyik legszebb városa, de életminősége, lakosainak mindennapjai mégsem ezt tükrözik. Ferenc pápa szerint nagy ellentét érezhető a város szépsége és a társadalom peremén élők nehézségei között. Amekkora a szépség, akkora az anyagi és erkölcsi nyomor és boldogtalanság is – tette hozzá.
„Minden város mozaikhoz hasonlít, melynek darabjait lakosai alkotják. Mindenki felelős saját városa életéért a rosszban és a jóban is” – hangoztatta a pápa. Hozzátette, Róma tele van turistákkal és menekültekkel, Róma tele van dolgozó emberekkel és azokkal is, akiknek nincsen munkája, vagy alulfizetik őket.
Mindenkinek ugyanolyan joga van a befogadáshoz és az igazságos bánásmódhoz, mert mindenki az emberi méltóság hordozója. „Az új évben Róma legyen befogadóbb és szolidálisabb” – mondta Ferenc pápa, aki Róma városát Róma egyházával állította párhuzamba.
Róma városának püspökeként Ferenc pápa kijelentette: mások problémáit nem lehet messziről, egy magasra helyezett balkonról figyelni anélkül, hogy ez megérintene bennünket, „akarjuk vagy sem, testvéreinkről van szó”.
A szertartás a Te Deum himnusz felcsendülésével zárul. Ezt követően Ferenc pápa a Szent Péter térre ment, ahol megtekintette a tér közepén álló nápolyi betlehemet.
