Rogán ezt nem ajánlja Mesterházynak

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője arra kérte az MSZP elnökét, hogy tartsa magát 2009–2010-es önmagához.

„Mesterházy Attilát arra szeretném kérni, ne gyurcsányosodjon, ne tegye azt, hogy a politikai céljai érdekében ma egészen mást csinál, mint amit 2009-ben vagy 2010-ben tett” – fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, kíváncsian várják, hogyan voksolnak majd februárban a parlamentben a szocialista képviselők.

Kijelentette azt is, hogy az Európai Unió illetékes szerveit is tájékoztatták az orosz–magyar szerződéstervezetről. Arra a felvetésre, hogy az energiaügyekért felelős szóvivő közlése szerint az Európai Bizottság soha nem foglalt állást abban, kell-e tendereztetni vagy sem a paksi erőmű bővítésénél, Rogán Antal azt válaszolta: Lázár János gazdasági bizottsági beszámolója szerint Brüsszel megkapta a szükséges előzetes tájékoztatást. A politikus több kérdésre is azt válaszolta, hogy az államközi szerződés részleteit az Országgyűlés elé kerülő dokumentumból lehet majd megismerni.

A Fidesz korábbi, 2008-as, Oroszországgal kapcsolatos álláspontját firtató felvetésre úgy reagált: a gáz és a nukleáris energia két különböző dolog, de azóta sokat változott a világ, mert akkor még a Nabucco-gázvezeték egy komoly realitású projektnek tűnt, ez azonban mára megváltozott.

Rogán Antalt azzal is szembesítették, hogy a fideszes Illés Zoltán – aki ma környezetügyi államtitkár – korábban népszavazást sürgetett Paks ügyében. Erre azt mondta: „hogy Illés Zoltánnak mi a magánvéleménye, az nem rám tartozik”. Illés Zoltán nem energiaügyi, hanem környezetvédelmi szakpolitikus – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón kérdést tett fel Csiba Katalin, az LMP országos választmányának tagja, aki újságírókhoz hasonlóan azt vetette fel, hogy szakértők szerint – az államadósság-plafon miatt – alkotmányellenes lehet az orosz–magyar szerződés, amely az erőműbővítéshez szükséges orosz államközi hitelről is szól.

A Fidesz frakcióvezetője azt válaszolta, hogy Magyarország számára ez egy hasznos szerződés, Paks megújítására pedig mindenképp szükség van. „Az én meggyőződésem szerint az államadósság egészen más kategóriába esik akkor, hogyha azt egyébként valamilyen formában jóléti kiadásokra veszik fel, és egészen más megítélés alá esik egy hitelfelvétel akkor, hogyha egy olyan erőmű építésére veszik fel, amely komoly bevételeket termel – fejtette ki. Rogán Antal hozzátette: minden kormány hitelből tervezte az erőmű megújítását. A blokkok építése megtérülő beruházás, nyereséget termel, amelyből a hitelt vissza lehet fizetni – mondta.

A sajtótájékoztató végén Csiba Katalin felállt és felmutatott egy táblát, amelyen a Fidesz logója volt látható, de a kormánypárt neve cirill betűkkel volt ráírva.

Oroszország ma már nem fenyegetést, hanem lehetőséget jelent. Olyan lehetőséget, amellyel nyitni lehet új, eddig elfelejtett térségek felé. Oda, amelyet elfelejtettünk, mert az ideológiai őrületben azt hittük, hogy hanyatlik, s nem érdemes figyelni rá.

Olvassa el a Magyar Nemzet szerdai vezércikkét!

A Magyarország és az Oroszországi Föderáció közötti, nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást kedden írták alá a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián a két ország képviselői. Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Lázár János államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Bajnai és Mesterházy a szocialisták kormányzása idején többször méltatta a széles körű politikai egyetértést az atomreaktor bővítésével kapcsolatban; azaz elismerően nyilatkoztak arról, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem gördített akadályt a megegyezés elé, sőt a Parlamentben 2009-ben meg is szavazta azt.

Mesterházy 2010 februárjában munkahelyteremtésről is beszélt, amihez példaként hozta fel a paksi atomerőmű bővítését. „Ebben politikai konszenzus van – mondta –, ami egy ekkora és ilyen fontos beruházásnál rendjén való, és amit meg is kell tartani.”

Ehhez képest szerdán úgy fogalmazott: Orbán Viktor „puccsot hajtott végre” saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött megállapodással. Az MSZP kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Kedden a Fidesz is úgy fogalmazott közleményében, hogy Bajnai Gordon, az Együtt–PM Szövetség vezetője „homlokegyenest” más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben, még miniszterelnökként.

A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének vezetője szerdán reggel a Lánchíd Rádióban elmondta, sokkal jobb helyzetbe kerül Magyarország azáltal, hogy megállapodott az orosz féllel a paksi atomerőmű fejlesztésének finanszírozásáról. Hozzátette, ha nem történt volna meg a megállapodás, a már meglévő két blokknak is le kellett volna állnia.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a paksi bővítés akár 8-9 ezer embernek is munkát adhat. Hozzátette, az orosz fél a fejlesztés 40 százalékával köteles lesz magyar vállalkozásokat megbízni, a beruházás így a gazdaság teljesítményét körülbelül egy százalékkal növeli. A miniszter kitért arra is, hogy a bővítés nem jelenti azt, hogy a megújuló vagy a fosszilis energiaforrások eltűnnek a magyar energiaszerkezetből, ugyanis az erőmű az új blokkokkal is csak az ország szükségleteinek 50-60 százalékát fedezi majd.

A Híradó értesülései szerint a paksiak többsége a bővítéstől új munkahelyekre számít a városban. Az atomerőmű a térség legnagyobb foglalkoztatója: több mint 2500 munkavállalója van, a beszállítóival együtt pedig több tízezer embernek ad megélhetést.

(Forrás: Hirado.hu)