A nagyobb kormánypárt keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, Bajnai Gordon akkor még arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez, évekre meghatározza az elérhető áru- és biztonságos energiaellátást. Hozzátették, a volt miniszterelnök ezt a lépést most támadja: amit támogatott miniszterelnökként, azt ma már nem támogatja ellenzéki vezetőként.
Jávor Benedek, az Együtt–PM politikusa az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követelik. A pártszövetség álláspontja szerint a parlamenti felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötött egyezség érvénytelen.
A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és az Oroszországi Föderáció között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői. Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.
Az ország szempontjából a lehető legkedvezőbb pénzügyi megállapodásra törekszünk, a pénzügyi tárgyalások a két új paksi erőművi blokk megépítéséről még nem zárultak le – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HírTV Magyarország élőben című műsorában kedden este. Hozzátette: az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurós hitelt a beruházás befejezése és az üzembe helyezés után Magyarországnak kell törlesztenie 21 éven keresztül. Varga Mihály szerint ilyen konstrukciók nincsenek a világban, 10 vagy 15 éves futamidejű hitelek vannak általában. Az orosz fél a költségek 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig a magyar. Hangsúlyozta: a teljes keretösszeg 40 százaléka, nagyjából 3-4 milliárd euró hazai vállalkozásokat fog segíteni, és legalább 1 milliárd euró adók és járulékok formájában fog befolyni a hazai költségvetésbe. Kiemelte, hogy egy közbeszerzésen sem lehetett volna kedvezőbb konstrukciót kialkudni. Arra, hogy a tender hiánya az Európai Unió versenyjogi biztosának "szemet szúrhat-e", a miniszter azt válaszolta: abban az esetben, ha brüsszeli vagy piaci finanszírozása lenne a projektnek, akkor felvethetne versenyjogi kérdést. A magyar államnak megvan a joga, hogy ha bilaterális megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését – mondta.
Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a paksi atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége. Továbbá biztonságosabb áramellátást tudnak majd biztosítani a magyar, illetve a hazánkba települt külföldi ipari vállalatoknak.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a részleteket ismertetve Budapesten elmondta: két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év. Ezzel egy időben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője tudatta: a kölcsön összegéről még nem született döntés. Hozzáfűzte: a projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (háromezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg. A pontos költséget a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat – mondta el Szergej Kirijenko.
Lázár tájékoztatása szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Az államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.
Lázár János arra a kérdésre, hogy miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitelkondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.
A tendereztetés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a francia Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem nekik, sem a megrendelőnek nem jó.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik. Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.
Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra – mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről – tette hozzá a szakember.
