Bajnai megint szembeköpte korábbi önmagát

A Fidesz szerint Bajnai Gordon „homlokegyenest” más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben.

Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a paksi atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége. Továbbá biztonságosabb áramellátást tudnak majd biztosítani a magyar, illetve a hazánkba települt külföldi ipari vállalatoknak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a részleteket ismertetve Budapesten elmondta: két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év. Ezzel egy időben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője tudatta: a kölcsön összegéről még nem született döntés. Hozzáfűzte: a projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (háromezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg. A pontos költséget a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat – mondta el Szergej Kirijenko.

Lázár tájékoztatása szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Az államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitelkondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.

A tendereztetés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a francia Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem nekik, sem a megrendelőnek nem jó.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik. Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.

Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.

Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra – mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről – tette hozzá a szakember.