Amikor Bajnai és Mesterházy támogatta a bővítést

2010-ben kiálltak a beruházás mellett, mert munkahelyeket teremt, most mégis támadják.

Január 14-én Moszkvában a magyar kormány megállapodott,hogy az orosz Roszatom két új erőműblokkot épít Magyarországon, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország hosszú futamidejű, államközi hitelt biztosít. A megállapodással tovább nő Magyarország energetikai függetlensége, az új reaktorok rendkívül olcsón termelik majd az áramot; az építkezéseknél, és ahol csak lehet, magyar beszállítók kapják a megbízásokat, így sok új munkahely is létrejön. Lázár János államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

A hírre heves támadásba lendült a baloldali ellenzék: Jávor Benedek, Bajnai párttársa szerint „a törvénytelenség határát súrolja” a megegyezés, és kijelentette, hogy minden eszközzel megpróbálják megakadályozni a megállapodás végrehajtását. Mesterházy pedig Az évszázad Fidesz-mutyija címmel tartott sajtótájékoztatóján ítélte el a beruházást.

A Fidesz ezzel kapcsolatban rámutatott: Bajnaiék homlokegyenest más állásponton vannak ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben. Akkori véleményük szerint olcsóbb áramot és rengeteg új munkahelyet jelent Paks jövőbeni bővítése.

Amikor 2010 februárjában megkezdődött a bővítés szakmai előkészítése, Bajnai még miniszterelnökként kiemelte: olyan megállapodást támogatnak, amelynek következtében magyar állami kézben maradnának a bővített reaktorblokkok, és amelynél a megvalósítását és finanszírozását is száz százalékban magyar kontroll alatt tartják.

Hiszen – mint mondta – az energia nem egyszerűen piaci termék, hanem fontos nemzetbiztonsági érdekek is fűződnek hozzá. Paks bővítése, a kapacitás tervezett megduplázása évtizedekre meghatározza az ország áramellátását – húzta alá az akkori miniszterelnök, hozzátéve: az áramfelhasználás csak növekedni fog a térségben, így a felesleget könnyedén értékesíthetjük a szomszéd országokban. Bajnai külön kiemelte azt, hogy olyan finanszírozási megoldásban érdekelt az ország, amely költségvetési forrásokat közvetlenül nem érint – ahogy egyébként a jelenlegi megállapodás szerint sem, hiszen az oroszok kedvező, 30 éves futamidejű hiteléből finanszírozzuk a beruházást.

Bajnai és Mesterházy többször méltatta a széles körű politikai egyetértést az atomreaktor bővítésével kapcsolatban; azaz elismerően nyilatkoztak arról, hogy akkor ellenzékben lévő Fidesz nem gördített akadályt a megegyezés elé, sőt a Parlamentben 2009-ben meg is szavazta azt.

Mesterházy 2010 februárjában munkahelyteremtésről is beszélt, amihez példaként hozta fel a paksi atomerőmű bővítését. „Ebben politikai konszenzus van – mondta –, ami egy ekkora és ilyen fontos beruházásnál rendjén való, és amit meg is kell tartani.”

Egyébként a Bajnai szövetségese, Jávor Benedek népszavazást kezdeményezett az erőmű bővítéséről. A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be az Országos Választási Bizottságnak (OVB), valamint rendkívüli parlamenti vitanapot is kezdeményeznek az ügyben.

A kormánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, amelyik évtizedekre eladósítja és tartós energetikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben – indokolta lépéseiket.

Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a Paksi atomerőmű tervezett bővítéséről a Demokratikus Koalíció is.

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor puccsot hajtott végre saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló Oroszországgal között megállapodással. Az MSZP kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Hozzátette: a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet döntést hozni. A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást – tette hozzá.