A Tárki reprezentatív kutatásában 1007 embert kerestek meg személyesen, és két kérdést tettek fel a rendszerváltás megítélésével kapcsolatban. Az első kérdésben arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar lakosság véleménye szerint összességében mennyire érte meg a rendszerváltás, a második kérdés pedig azt tudakolta, hogy a Magyarországon élő embereknek mennyivel lett jobb vagy rosszabb az életük a rendszerváltás után, mint amilyen a szocializmusban volt. A felmérés – pártszimpátia alapján mért – eredményei markáns különbségeket mutattak.
A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya, akik szerint teljes mértékben vagy inkább megérte a rendszerváltás, az LMP egyébként kisszámú szavazói körében a legmagasabb (80 százalék), nagyon magas még Fidesz–KDNP szavazói között (71 százalék), és a Jobbik táborában is ők vannak többségben (54 százalék).
A rendszerváltásról negatívan vélekedő válaszadók, akik szerint inkább vagy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás, az MSZP szavazótáborában vannak a legmagasabb arányban (63 százalék), őket az Együtt–PM szavazói követik (58 százalék), és a DK szavazótáborában is többségben vannak (52 százalék) e vélemény támogatói.
A felmérés – pártpreferenciától független – eredménye szerint a lakosság több mint tizede véli úgy, hogy összességében teljes mértékben megérte a rendszerváltás, több mint harmada szerint inkább megérte, és negyedük válaszolt úgy, hogy inkább, közel hatoduk, hogy a rendszerváltás egyáltalán nem érte meg.
A válaszadók valamivel több mint negyede érzi úgy, hogy a Magyarországon élő emberek helyzete jobb vagy sokkal jobb, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt, és ötödük szerint az emberek élete ugyanolyan. A válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy az országban élők élete rosszabb vagy sokkal rosszabb, mint amilyen a szocializmusban volt.
A kutatásból kiderül az is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek a legelégedettebbek a rendszerváltással, s minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb az elégedettségi szint.
