A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón a Fidesz frakcióvezetője jelezte: „két olyan terület van, ahol a következő egy-két esztendőben az új magyar kormánynak szembe kell néznie Brüsszel támadásával, és valószínűleg kötelezettségszegési eljárással is, amitől nem kell megijedni".
Miközben a kormány folytatná a rezsicsökkentést, az energiacégek szeretnék a rezsicsökkentés miatt kiesett extraprofitjukat pótolni – közölte Németh Szilárd, a Fidesz szakpolitikusa; mint mondta, a kormánytöbbség minden eszközt meg fog ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne juthassanak hozzá. Eközben bizottsági források szerint az Európai Bizottság kétoldalú egyeztetéseket javasol a központi árszabályozás fokozatos kivezetéséről.
Az EB szemét ugyanakkor a magyar földtörvény is szúrja: osztrák „feljelentgetésre" vizsgálatot indított Brüsszel a jogszabály ellen – mondta korábban Fazekas. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője ezzel kapcsolatban közölte: a magyar földtörvény hatályba fog lépni, ezzel véget vetve a zsebszerződések korszakának.
Az egyik ilyen a földkérdés, a másik pedig a rezsicsökkentés kérdése lesz – tette hozzá Rogán Antal, aki úgy vélekedett: „ha a magyar polgárok azt akarják, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amelyik mind földügyben, mind a rezsicsökkentés ügyben képes állni a sarat Brüsszellel szemben, akkor (...) a Fidesz–KDNP jelöltjeire és listájára kell szavazniuk".
Fazekas Sándor úgy fogalmazott: „megvédjük a földtörvényt és a magyar földet, a magyar gazdák lehetőségeit". A vidékfejlesztési miniszter szerint ebben ki kell tartani, „meg kell harcolni azokat a vitákat, amelyek ránk várnak", de a magyar földtörvény, amely Európa egyik legszigorúbb földtörvénye, ki fogja állni a megmérettetést.
„A támadások pedig csak erősítenek bennünket abban, hogy kitartsunk az álláspontunk mellett" – jegyezte meg.
A magyar földtörvény a helyben lakó magyar gazdákat hozza olyan helyzetbe, hogy ők lehessenek a földvásárlók, és a föld magyar tulajdonban maradjon – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
A Tárki felmérése szerint az összeborulás közös listája sokakat elriasztott: a januárban még külön, pártonként kérdezett MSZP, Együtt–PM és Demokratikus Koalíció szavazótábora összeadva januárban 35 százalék volt, az együttes lista támogatottsága februárban csupán 27 százalék a biztos pártválasztók körében.
A felmérés szerint Orbán Viktort csaknem háromszor annyian tartják a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint Mesterházy Attilát.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója közölte: a legfrissebb, reményeik szerint csütörtökön nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatásuk szerint a Simon-ügy hatására a baloldal támogatottsága az aktív szavazók körében érezhetően, 24-ről 18 százalékra csökkent.
A közvélemény-kutatások a kormánypártok számára nagyon kedvező képet mutatnak – mondta a politológus. Hozzátette: „nincs kormányváltó hangulat, a fideszes tábor sokkal aktívabbnak látszik, mint az ellenzéki tábor, a baloldali választóknak a fele is arra számít, hogy a Fidesz fog győzni a választáson".
