Kapkodás folyik a baloldalon a paksi ügyben. A döntés többéves előkészítő munka után született, a baloldal viszont a pártok között meglévő kompromisszumot felrúgta, azt remélve hogy az utolsó pillanatban talál egy olyan témát, amellyel el tudja bizonytalanítani a jobboldali szavazókat – állapította meg Lánczi Tamás a Vasárnapi újságban. A Századvég vezető elemzője szerint ugyanakkor nem jól mérték fel a helyzetet, hisz 2010 előtt szocialista politikusok „nagyon jelentős” pénzekhez jutottak a paksi atomerőműből, ami ki is derült.
A politológus kitért Simon Ausztriában rejtegetett százmillióira is. Álláspontja szerint tankönyvi volt a lebukás, „politikus ilyen nagyot ilyen gyorsan még nem bukott”, hisz a Magyar Nemzet újságcikkének napvilágra kerülése után gyakorlatilag azonnal „taccsvonalra került” Simon. A „keveset szereplő, de befolyásos” politikus azóta sem tudott értelmes magyarázatot adni a pénz eredetére, ám Mesterházy Attila sem volt a helyzet magaslatán – véli Lánczi. A pártelnök ugyanis amint megérkezett Amerikából, folytatta azt a „nagyon kínos” magyarázkodást, amelyet az MSZP-s vezetők végeztek az előtte lévő napokban; éppen a spekulációk és a nem megnyugtató válasz miatt nem tudja a szocialista párt lezárni az ügyet – mutatott rá az elemző.
Mintha dominóeffektus érvényesülne a baloldalon: megjelent a Józsa-ügy, amely „agyonvágta” az MSZP paksi kampányát, majd jött Simon osztrák bankszámlája, ezek mind Mesterházy Attila irányába mutatnak, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis a baloldali blokkon belüli hatalmi harc állhat – magyarázta Lánczi. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben, aki „elkezdte teríteni a nála lévő kártyákat”, hogy már a választások előtt „Mesterházy nyakára hágjon”, és nyilvánvalóvá tegye: övé a vezető szerep – hangsúlyozta a szakértő. Az MSZP elnökének az elmúlt fél év „permanens vesszőfutás” volt, egyebek között a bajai videóbotrány és a köteles eset miatt, tette hozzá.
A politológus szerint amit Gyurcsány csinál, az egy „előre bejelentett gyilkosság története”: deklarálta ambícióit, programot hirdetett, ami egyfajta nyílt hadüzenet Mesterházynak, „aki eközben valahol az Egyesült Államokban egerészik”. Felmerül hát a kérdés, hogy mit csinált ott a pártelnök, amikor itthon is lenne mit tennie; ez újabb hiba a részéről, mert elindult a találgatás az utazással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet az elemző.
Lánczi a műsorban beszélt harmadik rezsicsökkentésről is. Úgy vélekedett, a választások sorsdöntőek lesznek, mivel a jelenlegi kormányzat maradása esetén keresztül tudja majd vinni Brüsszelen is az újabb mérséklést. Ugyanakkor szerinte már nemcsak rezsicsökkentésről van szó, hanem arról is, hogy miként lehet az 1995-ben elkótyavetyélt teljes magyar energiaszektort visszaszerezni a külföldi szolgáltatóktól. Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában állami és önkormányzati tulajdonban van az energiaszektor, Magyarország is ezt az állapotot akarja visszaállítani – emelte ki.
Mivel azonban a baloldal „nincs jó bőrben”, a magyar kormány külföldi feljelentése az egyik utolsó eszköz a kezében, hogy „az energiacégekkel karöltve” Brüsszelből tudjon nyomást gyakorolni Magyarországra – húzta alá Lánczi Tamás. A 2014-es voksolás tétje így az lesz, hogy a nemzeti és az azzal szembeni érdek közül mit választanak majd az emberek – fogalmazott.
Simon Gábor ügye nem csupán személyes kérdés, nem egy feledékeny politikus magánügye, hanem Magyarország közpolitikai állapotának jellemzője – írta Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének címzett és az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyílt levelében. Schmuck szerint mára elveszett a politika hitelessége, csorbult a hatalomba és az ellenzék szereplőibe vetett közbizalom.
„Önök a-párt-számára-nem-létező kampánykérdéssé, egy magánszemély cselekedetévé egyszerűsítették az eltitkolt negyedmilliárd forint sorsát. Pedig az osztrák számlán tartott pénz eredete foglalkoztatja a választókat, megválaszolatlanul hagy számos kérdést – jelentősen rontva ezzel a kormányváltás esélyét” – fogalmazott levelében a politikus. Schmuck azt írta: Simon nem magánszemély, hanem ismert baloldali politikus, az MSZP parlamenti frakciójának tagja. Hozzátette: bármely politikai erő akkor válhat hitelessé, akkor szerezheti meg a hőn áhított választói szimpátiát, ha őszinte, ha semmit sem rejteget, ha nyílt sisakkal felvállalja hibáit.
Ezért arra kérte Mesterházyt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy korábbi helyettese tisztázza magát a gyanú alól, jelenjen meg az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának hétfői ülésén, és érje el, hogy Simon teljes mértékben működjön együtt a bizottsággal. „Biztos vagyok abban, hogy Ön is úgy gondolja: a képviselő nem kiválasztott, hanem megválasztott közéleti személy, felelősség terheli tetteiért, politikai közösségéért” – írta Schmuck.
