Kapkodás folyik a baloldalon a paksi ügyben. A döntés többéves előkészítő munka után született, a baloldal viszont a pártok között meglévő kompromisszumot felrúgta, azt remélve hogy az utolsó pillanatban talál egy olyan témát, amellyel el tudja bizonytalanítani a jobboldali szavazókat – állapította meg Lánczi Tamás a Vasárnapi újságban. A Századvég vezető elemzője szerint ugyanakkor nem jól mérték fel a helyzetet, hisz 2010 előtt szocialista politikusok „nagyon jelentős” pénzekhez jutottak a paksi atomerőműből, ami ki is derült.
A politológus kitért Simon Ausztriában rejtegetett százmillióira is. Álláspontja szerint tankönyvi volt a lebukás, „politikus ilyen nagyot ilyen gyorsan még nem bukott”, hisz a Magyar Nemzet újságcikkének napvilágra kerülése után gyakorlatilag azonnal „taccsvonalra került” Simon. A „keveset szereplő, de befolyásos” politikus azóta sem tudott értelmes magyarázatot adni a pénz eredetére, ám Mesterházy Attila sem volt a helyzet magaslatán – véli Lánczi. A pártelnök ugyanis amint megérkezett Amerikából, folytatta azt a „nagyon kínos” magyarázkodást, amelyet az MSZP-s vezetők végeztek az előtte lévő napokban; éppen a spekulációk és a nem megnyugtató válasz miatt nem tudja a szocialista párt lezárni az ügyet – mutatott rá az elemző.
Mintha dominóeffektus érvényesülne a baloldalon: megjelent a Józsa-ügy, amely „agyonvágta” az MSZP paksi kampányát, majd jött Simon osztrák bankszámlája, ezek mind Mesterházy Attila irányába mutatnak, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis a baloldali blokkon belüli hatalmi harc állhat – magyarázta Lánczi. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben, aki „elkezdte teríteni a nála lévő kártyákat”, hogy már a választások előtt „Mesterházy nyakára hágjon”, és nyilvánvalóvá tegye: övé a vezető szerep – hangsúlyozta a szakértő. Az MSZP elnökének az elmúlt fél év „permanens vesszőfutás” volt, egyebek között a bajai videóbotrány és a köteles eset miatt, tette hozzá.
A politológus szerint amit Gyurcsány csinál, az egy „előre bejelentett gyilkosság története”: deklarálta ambícióit, programot hirdetett, ami egyfajta nyílt hadüzenet Mesterházynak, „aki eközben valahol az Egyesült Államokban egerészik”. Felmerül hát a kérdés, hogy mit csinált ott a pártelnök, amikor itthon is lenne mit tennie; ez újabb hiba a részéről, mert elindult a találgatás az utazással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet az elemző.